Az NBBKE elnöke, Yrys így írt róla:

"A reggeli főzőverseny nem indult zökkenőmentesen, de talán ez nem rontotta el senki kedvét.
Mindenesetre beigazolódott, amit javasoltam először: mindenki, aki főzni akar, hozza a hozzávalókat, s akkor biztosan ott lesz minden időben, s a "készterméken" is azzal osztozik, akivel akar. (Volt egy kedves tagtársunk, aki felajánlotta a főzőverseny résztvevőinek, hogy a hagymát és az őrölt piros paprikát biztosítja. Ehhez képest 10.30-kor már meg is érkezett, a főzés pedig 10.00-kor kezdődött. Zárójel bezárva!)

Nos a főzés lezajlott, a zsűri -, mint ahogy már Péter is jelezte, elégedett volt. Azt mondták, bármelyik csapat csülökpörköltjét fel lehetne szolgálni bármelyik étteremben. Nos, ez azt hiszem, szép dicséret minden amatőr szakács részére.
A sok finom pörkölt közül az első 3 helyezett:
1. PPT csapat
2. 3 legény
3. 5 ökör
A többi csapat mind 4. helyezést kapott!

Délután 15 órakor sörivó versenyre vártuk a jelentkezőket. Döcögősen indult, azt gondoltam, talán a 36 fok nem elég ahhoz, hogy sörivásra adják a fejüket a jelenlévők.
Tévedtem!
Hirtelen megsokasodtak a jelentkezők, a lányok is belelkesedtek. Néhány perc múlva rá kellett jönnöm, hogy nem lesz elég a sör, mégis Péternek lesz igaza, s tartálykocsival kellett volna kezdenünk! ;-) Szerencsére Ferinél az étteremben volt kellő mennyiségű hűtött utánpótlás. :) A lelkesen drukkoló közönség felakadt szemmel nézte, ahogy a későbbi győztes torkában eltűnt a korsó sör. (5:08 sec). Nem semmi ugye? Aztán jöttek sorban a versenyzők, fiúk, lányok vegyesen. Írtam a neveket, az időeredményeket. Következett egy hölgy, aki majdnem olyan gyorsan végzett a korsóval, mint a férfi győztes (7:29). Nem hittünk a szemünknek. Közkívánatra a női és a férfi elsők kaptak még egy-egy korsót, hogy aki nem látta az első produkciót, az is elhiggye. Végeredmények:

Hölgyek: 1. K. Katalin - 7:20 (második korsó) - 2. Sz. Marcsi - 9:27 (aki nem is szereti a sört!) NBBKE 3. K. Enikő - 10:89 NBBKE

Férfiak:
1. Sz. Dániel - 4:68 (második korsó) NBBKE
2. O. Ákos - 7:96 NaVKE
3. G. Sándor 8:10 NBBKE

Az erős hölgyek és erős emberek versenyét a nagy hőségre való tekintettel 1 órával később, 18 órakor kezdtük.
Első versenyszám fiúknak traktor kerék pörgetés, lányoknak ugyanez autó kerékkel. Második feladat fiúk - autógumi hajítás távolra, lányoknak Panaszkönyv (sodrófa) hajítás távolra. Harmadik szám fiúk 2 db, egyenként 30 kg-os homokzsákkal futás, lányoknak 2 db autógumival futás. Negyedik feladat fiúknak autó húzás vontatókötéllel, lányoknak ugyanezt az autót tolni kellett.
A nagy számú, lelkes közönség biztatása nagyon kellett a versenyzőknek, mert nem volt könnyű egyik feladat sem, s a hőmérséklet is csak a végére csillapodott valamelyest.
Az idei év erős hölgyei sorrendben:
1. S. Ibolya NBBKE
2. K. Magdi NBBKE
3. R. Marianna NBBKE

Az idei év erős emberei sorrendben:
1. Horváth Péter NBBKE
2. Tóth Gábor
3. R. András NBBKE

Minden résztvevőnek -, aki a rendezvényünket megtisztelte főzéssel, sörivó-, erős hölgy-, erős ember versenyen való részvétellel, zsűrizéssel, vagy akár drukkolással, köszönetet mondok. Remélem jól éreztétek magatokat, s jövőre is eljöttök.
Köszönet a NaVKE és az MNE küldöttségnek is!"

Főzőcsapatunk krónikása, M. Péter így emlékezett a szombatra a NaturListán:

"Sinpisti időbeli éber figyelem felhívására, és a tavalyi siker-fél siker adta tapasztalatunkra és ebből táplálkozó bátorságunkra építve az idén is beneveztünk a kedves Balatonberényi társegyesület által meghirdetett főzőversenyre.

Tavalyi csapatunkból Titi előlépett zsűritaggá. Sokáig bátorítottuk egymást Pistivel, hogy ketten is meg tudunk birkózni a feladattal. Önbizalmunk láttán lassan bővült csapatunk, és a verseny előtti napon már négyen voltunk, Gittával és Misóval bővülve. Ők pillanatok alatt felnőve a feladathoz, egy útba eső piacon a hozzávalók bőséges bevásárlásával nagymértékben növelték sikeres részvételünk feltételeit. (De ne vágjunk a dolgok menete elé!)

Idén a szervezők merőben új feltételeket biztosítottak a versenyben résztvevők egyenlő esélyeinek érvényesüléséhez. Kiindulva abból, hogy almát nem lehet körtével összehasonlítani, úgy döntöttek, ők biztosítják az alapanyagokat, és mindenki ugyanazt az ételt főzi meg persze a saját szájíze szerint.

Helyes elgondolás után, azzal teljes mértékben egyetértve, izgatottan vártuk, mi lesz a feladat, míg végre megtudtuk: csülökpörkölt! Gyorstalpaló pörköltfőző tanfolyamon képeztek itthon, lépésről lépésre végigmenve a főzés minden fázisán, amellett a nettről vagy tucatnyi jobbnál jobb recepteket töltöttem le, hogy csapattársaimban a versenyszellemet ébren tartsam.

Tudtuk, minden csapat kap másfél kiló kicsontozott csülköt, rögtön kértük, hogy félbe fűrészelve a csontot is megkaphassuk. Végül a csontok – különböző meggondolásokból – az üzletben maradtak.

Még mindig a verseny előtti nap megérkezett Marcsi, és aggályait megosztotta velünk. Kevés az a másfél kiló hús, az még négy személynek sem lenne elég. Ráadásul ő konkrétan tudja még ki mindenki fog jönni, meg a zsűrit is meg kell kínálni, szóval, ki kellene menni, venni még hozzávalókat… Próbáltam elvenni aggodalma élét, hogy nem muszáj csak hússal jól lakni, van véve krumpli is, az már részletkérdés, hogy külön főzzük meg, vagy belefőzzük a pörköltbe (Így szebb, úgy finomabb).

Szombat reggel korán kelve szinte azonnal nekifogtunk az előkészületeknek, hagymaszeletelés, krumpli hámozás. Hoppá, de hol a hús? Yrys személyesen nekem adta ide, a mi csülök csomagunkat, az egyik ipari hűtőgép adott számukra éjjeli szállást, ahol áthűlt, de nem fagyott meg. Nagyban dolgoztunk, amikor újabb NAVKE tagok jelentkeztek, hogy kérnek feladatot, szeretnének ők is a csapat tagjai lenni. Andi, Péter és Gábor után nem sokkal később Yrys Tamást kísérte hozzánk, ő is most érkezett, buzog a tettvágytól.

Elnök asszony, látva csapatunk bővülését, felajánlotta, váljunk két külön csapattá, ő az újabb csapat számára is biztosítja másfél kiló húst. (Összenéztünk Marcsival, lám ahol a legnagyobb a szükség, ott a legközelebbi a segítség, a dupla adaggal megoldódnak a korábbi aggályok.) Most már kettőzött tempóban folyt az előkészület, és kivonultunk a főzés kijelölt helyére.

Ott azonban kiderült, a csapatok létszám bővüléséhez nincs elegendő eszköz, így az éppen kettévált csapat ismét egyesült, a felkockázott szalonna megüvegesedését követően a dupla adag hagymát beöntöttük (bár egy kicsit sokallotta Gitta), és így tovább, ahogy azt a főzés menete kívánta. Ki kell emelni a szorgoskodók közül is Misót, Gábort és Tamást, kik folyamatosan a főszakácsot segítették: fát vágtak, táplálták a tűzet, de a fakanál megfogása, és az étel kevergetése sem állt messzi tőlük.

A többi csapattal szoros, baráti kapcsolatunk alakult ki. időről időre körbe látogattuk egymást, megbeszélve, ők mit hogyan csinálnak. Inkább játszótársak egymás segítése volt itt, mint ellenfelek gáncsoskodása. Jó hangulatban telt el a főzésre szánt mintegy 3 óra. (Jaj, elvágtam az ujjam, mutasd, elállítom a vérzést, ráadásul én még a gyógyító puszimat is felajánlottam, de már nem kellett!)

Géza (elnök h.) és Péter (titkár) ugyancsak gyakran közöttünk voltak, fotó is készült minden csapat fontosabb eseményéről. Végre elkészültek az ételek, minden csapat húzott egy sorszámot, Tamás nálunk a 6-ost húzta, s a mindentudó füzetbe én írtam be gyöngybetűimmel „6-os csapat = Sinpisti és csapattársai”. Az étel mintákat tartalmazó tányérok oldalára csak egy-egy szám került rögzítésre.

Tamás szétpiszkálta a parazsat, Gábor felkapta a bográcsot, és vitte a teraszra, ahol kissé szorosan ugyan, de 11-en, boldog barátságban ültünk az asztal körül. Sinpisti, Gitta (főszakács), Misó, Marcsi, Tamás ültek velem szemben. Gábor (segéd szakács) az asztal végén, mellette a bogrács. És az én oldalamon: Péter, Andi, Zsuzsa, Csilla és én.

Tamás szeletelte a kenyeret, Gábor mérte a nagykanállal az adagokat. Két féle salátából is választhattunk, és fejes-salátát kértem, de lett volna uborkasaláta is. Jó ízű a falat, ha mindnyájan esznek… Egy-kettőre kiürült az edényünk. Épp időre, mert mennünk kellett az eredményhirdetetésre. Bizony nem lehetett könnyű dolga a zsűrinek.

A NAVKE csapata a szoros versenyben hét csapat közül a negyedik helyet szerezte meg."

Szuper volt minden.

Köszönet érte.

S mégegyszer:

Boldog születésnapot a házigazdának!

Ettünk, ittünk, játszottunk, beszélgettünk, mókáztunk, vidámak voltunk, s sokunknak táncolni is volt kedvük.

Fotók: Rózsa és GabIca

Gratula KoccsMaHal csapatunk 3. helyezéséhez!

Ehhez én csak annyit tennék most ide röviden, hogy gratula MINDEN csapatnak... Túlajdonképpen nem volt egy tiszta navkés csapat se...vagyis ne csak a KoccsMaHalnak gratuláljunk, ismerjük meg a többieket is.
De jelentősége valóban csak elméleti bármelyik csapat tagi viszonyait illetően. Én inkább ezeket nem a különböző egyesületi csapatoknak tartom, hanem kiemelném mindig az embereket, akik főznek, hogy milyen ügyesek. S egységben az erő.:-) Ezért az én szívemnek még jobban esik, amikor a vegyes csapatok győznek, vegyes csapatok indulnak. S itt sok ilyet láttam és én ennek örültem a legjobban, hogy most is, a segítség máshonnan érkezett meg pl. a hiányzó mne-s 4. kislány helyett.
Sajnos én senki más lecsóját nem kóstoltam (egyszerűen se időm nem jutott rá ott, se férőhely nem volt a hasamban :-)).
Az árvizi nudisták szalki csapat volt és pl. az almás lecsójukat is nagyon dícsérték. A Spiccesek csapata tálalásban sztem elsőrangút produkált, a Mókus őrs pedig a sok-régi ereklyéivel is rengeteg látogatót vonzott asztalukhoz. Érdekes volt, hogy tavalyi zsűritag most főzött és egy másik tavalyi helyezett most zsűrizett... ez is egy jó váltás, kipróbálni mindkét oldalon. A második helyezettek meg külön is dicsérendők... nemcsak a főzőversenyen remekeltek, hanem az esti boszorkányégetésen is, hisz saját boszival jelentek meg... Azt látnotok kellett volna! Ahogy a söprűjével elszállni készült...szóval remek volt a hangulat és köszi mindenkinek aki ehhez hozzájárult.
Az időnek köszönhetően órákat tudtunk még verőfényes napsütésben is barnulni a főzőverseny után. Bár az esti boszorkányégetéshez biztos át kellett írni a forgatókönyvet, mert a tóban úszni, akkor már nagyon hideg lett, de 2 vékonyka csónakos segítséggel ez is megoldódott. Volt némi csúszás az eredményhirdetéskor, talán az 5 aktív darázs miatt, aki a zsűri egyik tagját zaklatta éppen akkor...Ez kellemetlen része volt a napnak. Az esti, számomra egy kicsit szokatlanul lájtos, kis létszámú esti diszkója is elgondolkodtatott. Előtte azért jutott időnk gyakorolni a délegyi petanque pályán. Tudjátok, készülünk a júl. 6-i szigetmonostori petanque bajnokságra. :-)
Remekül éreztük magunkat, mi navkések, azt biztos, bár hiányoztak jónéhányak a "magból", de még Vacek és eSZeM is befutott sötétedés előtt.:-) S másnap egy kora reggeli hazautazással az én hétvégi második programom is belefért. Szóval soha jobb szervezést a Délegyi programok terén.:-)
Ügyesek voltatok Kriszti, köszi nektek! A karszalagos beléptetés sztem kiállta az első napi próbát és az is nagyon tetszett...
Gőzerővel készülünk ám az aug 20-a körüli nagy ünnepetekre, szeretnék ott lenni minél többen, jó volt látni, hogy ez már hírül is adva, a 30 éves az MNE plakátjaival tele volt a kemping...
(Rózsa)

Fotó: Béla, Eszter, Rózsa

Szigetmonostor, Naturista Park, 2013. június 08.

Készültünk, sokan készültünk. Mert az eperfesztivál nemcsak jó, hanem finom is. :) Szép és ízletes sütiket, koktélokat hoznak a vendégek Gáborékhoz, Szigetmonostorra. Most azonban aggódva is figyeltük a monostori híreket, mivel a Duna áradása akadályoztathatta a fesztivál zökkenőmentes megrendezését.

De bejutottunk a szigetre. Szombat reggel láttam a 11-es úton Leányfalu, Szentendre környékén több helyütt km-es hosszban homokzsákkal óvták a házakat, az autózókat. A dunaparti üdülőket már kerítésmagasságig víz lepte. A szigetmonostori rév és a Pap sziget már teljesen víz alatt volt. Nem járt a rév már napok óta, de már a túlpartól, a gödi rév is leállt. Csak a tahi hídon tudtunk Gáborékhoz bejutni. Közel 30 vendég jött el. Néhányan betegség vagy az árvíz miatt el sem indultak. A parkban hétágra sütött a nap. Kellemes volt a kerti tó víze is, sokat fürdőztünk benne. Még vadkacsa tojást is találtunk a sások közt. Nagyon szép időnk volt, én kihasználva a ragyogó napsütést, egyenletesebb barnulást próbáltam szerezni a porecsi petangozás alatt megszerzett csíkjaimra.

Ebéd után aztán jöttek a kellemetlen hírek, átszakadt a gát Tahiban, hatalmas dugók alakultak ki, est lezárják a 11-es utat. Sajnos az epres sütizést többen nem tudtuk így megvárni, pedig rengeteg dobozban lapultak a hűtőben finom epres sütiköltemények. 2 autó indult hazafelé, a többiek maradtak Gáboréknál. Így a további ottani híreket majd ők írják meg, mert én 4 órakor már otthon is voltam. A mi két autónk kissé trükkösen, a katasztrófavédelem útmútatója szerint átjutott a rendőri ellenőrzésen és egy terelő hegyi úton kerültük ki az elöntött főútvonalat. Láttuk, a reggel még homokzsákkal megvédett sárga házikónak már csak a tetőcserepei látszódtak ki a vízből.:( Közben megannyi önkéntes és katona, tűzoltó töltötte és rakta újra homokzsákokat. Nagyon jó útbaigazítóink voltak, végig rendőri kíséret,ellenőrzések, a kereszteződéseknél útbaigazító táblák, még az erdőben is. Zöldelő erdőn, virágos réten és csodaszép árvalányhajas mezőn keresztül aztán kijutott autós konvojunk a vízmentes útszakaszra. Budapest közelében, útközben kaptunk még egy kisebb zuhit is.

Köszönöm, azon kedves naturista barátaimnak, Zolinak, Andinak, Janinak és Gabinak, hogy telekocsijukkal segítette az én utazásomat. Köszönöm Laci figyelmeztető telefonját is. Remélem mindenki jól van és hazajutott időben vagy ott tölti a következő napok éjszakáit ahol szeretné.:)
(Rózsa)

Nagyon igényes és finom dolgok készültek, szinte alig lehetett különbséget tenni köztük.
Az első helyet megosztva, a Tompos család remeke- akik még a sütit is eperformájúra és színűre készítették –, és a Mihályházi család tortája érdemelte ki.
A második helyet is megosztva, a Rózsa és a Peer család két nagyon finom süteménye és eperkoktélja kapta.
Természetesen, mi házigazdák is, Gabika jó voltából, készítettünk epres italt, eperkrém levest, és süteményt, melyek a csapat különdíját nyerték el.
Köszönünk minden finomat, csak azt sajnáljuk, hogy az árvízhelyzet miatt, a nassolást már többen nem tudták megvárni.
Mindenki szerencsésen hazaért, akik itt maradtak azoknak már könnyebb lesz, mert már a "katasztrófa turistákat" nem engedik be, így a közlekedés helyre állt.
(Gábor, Gabi, Gergő)

Fotók: Rózsa, Gábor és Karcsi

Szerencsésen hazaérkeztünk mindketten nagyon pontos volt az inditásod, illetve a menetrended! köszönöm neked ezt a SZÉP ESTÉT (KB)

...nagyon jó vendéglátó voltál, volt eszem-iszom, úgyhogy senki nem maradt éhes és szomjas. Egyszóval nagyon jó volt.(SZL)

jó sokáig maradt az utolsó vendég! én már nem bírnám reggel 10-ig a házigazdáskodást (JE)

Köszönöm mindenkinek, hogy picurka lakásomban is afterpartrizhattunk az ifjúkor novemberi hangulatainak emlékére. Hajnalig ettünk, ittunk, mi több délelőtt 10 utánig beszélgettünk az Élet nagy dolgairól... :-)
(Rózsa)

Fotók: Eszter, Rózsa, Zozo

Sziasztok!
Nagyon szépen köszönjük mindenkinek a felejthetetlen szülinapi partit! Ismét sikerült egy nagyszerűre sikerült uszi után, egy remek társasággal együtt ünnepelni, hogy megint eltelt egy év. Szívből reméljük, hogy mind a 31 ember jól érezte magát, és jövőre találkozunk mindenkivel ugyanitt!
Marcsi és Tamás

Kedves Marcsi és Tamás!
Mi tartozunk köszönettel, nagyon jó házigazdák voltatok! Szuper volt a vendéglátás és a hangulat! Köszönöm!
M.

Kedves Marcsi és Tamás!
Csak csatlakozni tudunk a köszönet nyilvánításhoz! Igaz, mi voltunk az első elmenők, de így is 04,30órakor sikerült lefeküdnünk.
Nagyon köszönjük
Etus, Laci, Ágica, Misi

S mégegyszer:

Boldog születésnapot a házigazdának!

Fotók: GabIca, Tamás, Rózsa