Születésnapi programunkra az előző évekhez hasonlóan a büfé kínálatát kiegészítve vártunk és kaptunk tőletek is hozzájárulást: urak részéről italt (lehetőleg alkoholmenteset) hölgyek részéről finom házi sütit vagy szendvicseket. A születésnapi tortára az egyesület vendégei voltak a résztvevők.

PROGRAMOK

19.00 Előkészületek. Érkezés. Ismerkedés egymással és az uszodával.

19.15 Belépőjegyek megváltása Ádámnál és Eszternél.

20.30 Születésnapi köszöntő, koccintás az elnökségi tagokkal.

20.45 Táncbemutató Bandiékkal.

21.00 Jóga Mirjámmal.

22.15 Záróra, az uszoda elhagyása

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK:

Köszönöm a NaVKE elnöksége nevében, hogy tegnap ilyen sokan eljöttetek az egyesületünk szülinapi rendezvényére :) Jövőre félkerek évfordulót ünneplünk, mert immár 15 éves múltat tudhatunk majd a hátunk mögött. A kreatívabb naturistáink nyugodtan küldhetik ötleteiket, milyen módon is ünnepelhetnénk meg ezt a szép jubileumot.

Sokatokkal tudtam néhány szót váltani a tegnapi este folyamán, és örömömre szolgált, hogy jól éreztétek magatokat :) Köszönjük a sok finomságot, mellyel a batyus bulihoz hozzájárultatok. Az est végén a felbontott finomságokat szétosztottuk. A felbontatlan, tartós ételeket, italokat a követező uszodai rendezvényünkre elvisszük, ahol morzsaparti keretében megdézsmáljuk a maradékot :)

A sok finom torta is elfogyott az utolsó morzsáig. Igaz, hogy elfelejtettünk kést vinni, de gyorsan jött a segítség két bicska formájában. Köszike :)

A medencetérben nagyon jó meleg volt a hőmérséklet, most igazán nem lehetett panasz arra, hogy fázunk - bár máskor sem szoktunk, legfeljebb az ilyen kis didergősök, mint én :) A gyermekmedence vizét ezúttal kifejezetten kellemesre fűtötték fel, nem kellett vacogni akár húsz-harmincperces pancsikálás után sem.

A táncbemutatót sokan néztük végig, igazán bájos volt! Kár, hogy a nagy medencetérben már 5-6 méterről is alig lehetett hallani a zenét :(

A jóga töretlenül népszerű program, nagyon ügyesen követtétek Mirjam útmutatását; a szauna, a jó baráti társaság nyújtotta kikapcsolódás mellett ez is egy kicsit hozzájárult a testi-lelki ellazuláshoz :)

Mindenkit kérek, hogy ügyeljen ezeken az uszodai rendezvényeinken a testi épségére: kiváltképp a gyermekmedence lépcsői nagyon csúszósak, könnyen baleset lehet a vége egy figyelmetlen vízbe ereszkedésnek. Remélem, Editke karján a zúzódás nem túl fájdalmas :(

Mit is mondhatnék még? Örültem, hogy újra találkoztam veletek, hiszen sajnos Ballószögre nem tudtam menni, mert pont akkor lázasodtam be :( Most pedig jó volt ismét beszélgetni, nevetgélni, kibeszélni a világ dolgait.

puszi mindenkinek, süssön ránk ilyen szépen a nap, mint most :)

Eszter

*******************************

Nahát, ezzel a programtervvel csalogatott bennünket az Egyesület elnöksége a szülinapi bulira. Igaz nagyon nem is kellett minket bíztatni, már nagyon vártuk ezt az első őszi rendezvényt.

A bal oldali szaunakabin előtt sok papucsot láttunk, hát így a középsőt választottuk. Itt sem voltak kevesen, de a kakasülőn azért kaptunk helyet.

Szomjas lettem, egy vizes üveget igazán behozhattam volna magammal. Kimentünk az előtérbe, megnézni a terülj asztalkám kínálatát. A sok-sok finomságnak nem lehetett ellenállni, bizony végig kóstoltam a pogácsákat, egyik finomabb volt, mint a másik. Végül ittam egy korty sört, igaz, a kis hordó kezelése számomra rejtély volt, valakit megkértem, segítsen. Rég nem ittam sört, ez most igazán jól esett. Közben nagy jövés-menés volt az előtérben. Sokan még „túlöltözötten” hozták saját hozzájárulásukat, de rögtön ott ragadtak beszélgetni, kóstolgatni. Rég nem látott ismerősökkel ölelgettük egymást!

Már bontogatták a pezsgőket, én is kértem egy kortynyit, de tartogattam az ünnepség végére, nem ittam meg azonnal. Mindenki Ádám körül gyülekezett. Rövid beszédében megemlékezett az eltelt 14 évről, hogy mennyi mindent sikerült elérni… Azt mondja a hetedik születésnap alkalmával kitért rá, hogy az emberi szervezet 7 évente teljes egészében megújul, kicserélődik, mostanra tehát a mi Egyesületünk éppen kétszer újult volna meg… Homályosan célzott rá, hogy jövőre, a 15-ik születésnapot valami nagyon emlékezetes helyen fogjuk ünnepelni, majd átadta a szót a mellette álló Sándor Jánosnak, a NAMASZ elnökének. Jancsi röviden köszöntött minket, ünnepelteket, majd beszámolt az Írországban tartott világkongresszusról, az ő ottani megbeszéléseiről.

Alig vártam, hogy befejezze, gyorsan felléptem a lépcsőre, hogy visszatereljem az ünnepséget a születésnap gondolatához. Eredeti tervem az volt, hogy megtanítom a jelenlévőknek az „Élj sokᅔ kezdetű köszöntőt, ebből csak annyi lett, hogy én magamban végig énekeltem, az utolsó taktusoknál magasba emelve a pezsgős poharamat. Nagy tapsot kaptam. Javasoltam, hogy még egyszer énekeljük el, és akik tudják, kapcsolódjanak be; a többség azonban tortát akart enni, így a daltanulás elmaradt.

Visszaérve a medencetérbe, már elkezdődött a táncbemutató, de sokat nem késtem. Ahogy lejöttem a lépcsőről ott ragadtam a korlát mellett, de épp a legjobb helyen, hisz Bandi és Kriszta pont előttem fordultak vissza a tér közepe felé. Szép összeszokottam táncoltak, összesen 4 számot táncoltak végig, sajnos a talp alá való zene elég halk volt, az asztaltól – ahová a zenegépet tették – pár méterre állva sem nagyon hallottuk.

A bemutató után átmentem a medencetér másik sarkába, ahol már Mirjam vezetésével 18 társunk jógázott. Nagy igyekezettel végezték a gyakorlatokat, figyelve a szembe velük jógázó Mirjamot. Kár, hogy nem vittem magammal polifoamaot, lett volna itthon, ki kellett volna ebben is próbálnom magam.

Hirtelen kedvem kerekedett lemenni a kismedencébe. Máskor a zumba táncolás kapcsán sokat szoktam benne lenni, most még csak arra sem jártam. Több labdát is dobáltak egymásnak, lehetőleg úgy, hogy valakit váratlanul érjen, netán épp a fejére essen. Egy eltévedt, vagy nagyon is jól célzott labda engem talált el; na, innen kezdve én is részese lettem a játéknak. Úgy nyolcan-tízen állhattunk egy nagy körben, és dobáltuk, de inkább tenyérrel jól megütve küldtük a másik felé a labdákat. Volt, akinél egyszerre két-három labda is összejött. Élveztem, tetszett.

Arra lettem figyelmes, hogy kezd a kismedence kiürülni, én is elköszöntem a labdázóktól. A lágyabb szaunába mentem, ott is az alsó sorba, kis levezetésként. Merülő medenceként ismét a nagy medencét használva, mentem vissza a fiukhoz. Ott ült velük Mirjam is, kihasználtam az alkalmat, bemutatkoztam, pás szót váltottunk. Ismerte a nevemet, sőt a szép verse kapcsán már írtunk is egymásnak egyszer.

Hanem ezzel vége is lett az estének, majdnem mi voltunk az utolsók, akik kijöttünk. Végül kicsit még odalenn aklimatizálódtam, láttam amint Eszter és Ildikó háziasszonykodnak, pakolják össze a sok megmaradt ételt, italt. Ott maradtam, hátha kell a segítségem a parkolóig kivinni a cuccot, de végül más segített. Azért a felkínált segítségemmel én is kiérdemeltem tőle egy búcsú puszit.

M. Péter

*******************************

Még egy pár szó erejéig szeretnék visszatérni a szülinapi uszoda-programra, mielőtt teljesen elmossa a Dandár szervezése az élményt. ;-)

Az előttem írók minden fontosat megfogalmaztak helyettem is. Számomra most is nagyon jólesett az úszás, érdekes volt a medenceparti jóga, az egyensúlyérzék fejlesztő gyakorlatokkal /bár a vízi balett /salsa mégiscsak kifejezetten uszodai műfaj/, a táncos pár bemutatója is kedves, látványos, hangulatos volt, s nehéz volt azt megállni, hogy egy helyben kell állni ! :-)....de jött egy táncoslábú, akivel pörögtünk néhány pillanatot, míg szólt a zene.

Nagyon jó volt veletek újra találkozni ! Voltak, akikkel hosszú ideje nem találkoztam, s még "gólya-hír" is tudomásomra jutott ! ! :-)

...ja és megemlítem a gondos szervezést, mivel tudom, hogy milyen alapos előkészület eredménye lesz egy ilyen gördülékenyen lezajló program !

Örülnék, ha itt Kispesten lenne havonta minimum 1 úszás+szaunázási lehetőség !...de ezzel a véleménnyel talán kisebbségben vagyok ???

Mindenkinek derűs napokat kívánok !

É*

(Budapest, XIX. Simonyi Zs. u. 31.)

Élménybeszámolók a levelezési listára írt levelekből ollózva:

Többszörösen felfokozott hangulatban készültem erre a programra. Saját gondjaim miatt nem tudtam elmenni már Tatabányára sem, meg utána a Dandárba sem. Másrészt a pótszilveszterekről eddig csak olvastam, de személyesen eddig nem vettem benne részt. És ha lehet még fokozni ezt a várakozást, Rózsa utolsó pillanatban feltett programbővítő értesítése bőven alkalmas volt rá: Testfestés a helyszínen, ráadásul mókás feliratban való részvétel lehetősége.
Ha lett volna rá lehetőség, már délben odamegyek, nehogy valamiről is lemaradjak. De így is korán odaértem, mégsem elsőként. Sőt, úgy látszik nem csak én voltam így az esemény várásával, mert az előtér szinte teli volt, csupa felszabadult ismerőssel. Elnökség sehol, mire mi szépen leraktuk a magunkkal hozott finomságokat, és – addig, hogy jól teljen az idő – egymást kínálgattuk, ezt kóstold meg, amíg van belőle…
Hogy mégis maradt egy kis nasi későbbre is, Ádám érdeme. Aki nem kéri a szaunára szóló kupont, az jöjjön hozzá fizetni, és máris mehet be – mondta. Ilyen hosszú sor biztos rég nem várt rá. Frappáns listája egy üres A4-es volt, de sok éves emberismerete zökkenőmentes belépésünkhöz bőven elegendő volt.
Megszabadulva a feleslegesektől, az eseményhez illő kellékeinkben illegettünk magunkat már az öltözőben is. Meglepő ötletesek voltunk, nyakkendő – csokornyakkendő, nyuszifül, meg mindenféle dudák jelezték itt kérem valóban újévvárás lesz! Lepakolva a törülközőt, egyéb cuccokat mégis csak ki kellett menni az előtérbe, hisz az est fő attrakciójáról, az avatott mester szauna szeánszáról nem akartunk lemaradni. Rózsa már javában osztogatta a kuponokat, az első felöntésre szóló utolsót épp sikerült elcsípni. Jaj-jaj perceken belül kezdődik, siessünk. Hanem korai volt a sietség, még sehol senki, csupán két- három beavatatlan. Egymást kérdezgettük, melyikben lesz a szeánsz? Valaki messziről intett, hogy a középsőbe menjünk, bőven volt még hely, el is helyezkedtünk kényelmesen.
Motoszkált bennem, hogy valakinek gondja volt legutóbb a Dandárban a „Z” alakú törülköző leterítés mikéntjével, így amint ott elrendeztem a nagy törülközőmet, kiszaladt a számon hogy „Z alakban”! Na, ezt épp a legjobbkor mondtam, mert az illető ott ült mellettem a kakasülőn, párja meg lejjebb. Mindketten felkapták a fejüket, és máris olyan tempóban beszélgettünk, mint akik ezer éve várják, hogy kimondhassák, ami bennük van. Remekül telt az idő, mígnem egyikünk észrevette, hogy a másik szauna- kabinba hatalmas tömegek sorjáznak befelé. Még éppen befértünk, és már kezdődött is műsor. Itt egy pillanatra megszakítom a beszámolót, kicsit elmélkedjük a szaunázásról, kontra a szeánszokról. Bocs, nem tudományos elemzés lesz, csak a magam megérzései. Régebben a szaunázásról semmit sem tudtam, (értsd gatyában ültem be, és papucsban!), azt szoktam nézni, kik voltak már benn a fülkében, amikor beléptem, és igyekeztem kivárni, míg a korábban érkezetteknek már melegük lett, és csak ő utánuk mentem ki a merülő medencébe belecsobbanni.
Ahogy teltek az évek, már nem tekintem magam szempontjából rossz pontnak, ha előbb kijövök, és csak addig ülök odabenn, amíg jól esik. Mára alapvető változások vannak: se gatya, se papucs, se csobbanás. Ez utóbbiról Rózsa egy régebbi megjegyzése szoktatott le, hogy ha én izzadt testtel belevetem magam a jéghideg vizű medencébe, akkor utánam már más nem fog belemenni, a belemosott izzadságom miatt. (Nem nekem címezte, de magamra vettem, jogos volt!)
Na és most jön a java, a felöntés, vagy másképp szeánsz! Oda mindenki egyszerre megy be, jön a szaunamester, és rendkívül kellemes élményekben részesít minket. Persze minden alkalommal elmondják, hogy mindenki csak addig maradjon benn, amíg jól érzi magát, és bárki, bármikor kimehet. Na de, amikor a borzongás végig bizsergeti a hátamat, az valami olyan fantasztikus érzés, hogy ezt nem szabad kihagyni. Tehát maradok a szeánsz végéig, ki kell bírnom!
Hát ez történt tegnap is. Majdnem legutolsónak érkeztem, ráadásul onnan még a végén, amikor mindenki megy kifelé, akkor is csak az utolsók egyike ként tudtam kijönni. Szóval ügyes volt a fiú, jól csinálta a szeánszot, igaz a bal felső sarok nem állt neki kézre, így a legyezést csak mandinerből kaptam, de "kibírtam". Mondták utána, hogy vörös a fejem, ücsörögtem is a helyemen egy kicsit, ittam kólát, majd jöhetett a zuhany, aztán a nagy medence, úsztam vagy három hosszt, finoman.
Közben elkezdődött a csapatverseny, Hanti szétosztotta a jelentkezőket egyforma létszámú csapatokra. Gondoltam, ha már itt vagyok, közelről megnézem őket, mit kell csinálni? Odahelyezkedtem a négyes pálya közepére, majd én leszek a döntőbíró, ki tudta legmesszebbre lökni a társukat azon a nemtudommicsodán, amire ráhasaltak a szép lányok. Hanem addig, ahol én voltam, egyiknek sem sikerült elsiklania, valahogy hamar keresztbe fordultak, és beleakadtak a kötélbe. Hát kijöttem, és megtörülköztem.
Ekkor vettem észre, hogy a testfestés már rég elkezdődött. Két-három álarcot viselő hölgy csodálatos népi motívumokkal feldíszítve ott pompázott a lelátón. Gratuláltam nekik a bátorságukért, és bíztattam őket, hogy a róluk most készült fényképet jól őrizzék meg, és majd nagymamakorukban mutassák meg az unokájuknak, hogy milyen szépek voltak egykor! Kezdett érdekelni a dolog, hát közelebb mentem. Csodálatos élmény volt látni a mestert, amint két kezét a levegőben húzva eltervezi a „művet”, nyilván ő már akkor látja, amikor még egy ecsetvonást sem tett.
Aztán én is megkaptam a két betűmet a hátsómra. De ezzel aztán be is fejeződött számomra az uszodázás, se szaunába, se vízbe többé nem mehettem. Persze nem unatkoztam, hisz másokat is partra vetett a két betűjük, csoportba verődve viccelődtünk. Végül elkészültek a felvételek, jött az éjfél, koccintottunk, meghallgattuk Ádám köszöntőjét, és elbúcsúztunk egymástól.
SRAN
Péter

Kedves Péter,
szuper, hogy te ilyen szépen összefoglalod az eseményeket, beszámolódat már fel is tettem a NaVKE honlapjára..
Jó kis buli volt, valóban. Valóban többszörösen felfokozott állapotban készül az ember egy ilyen naturista óév búcsúztatóra. Még én is, pedig én kezdetektől ott vagyok és még egyet se hagytam ki a navkések pótszilveszteréből.
A szokásos létszám összejön mindig egy batyus bulis uszira (már ez se mond semmit...), hogy mindig 100 körüli a létszám ilyenkor, de mindig megkérdezitek.:) Sok egyéb más program is zajlik mostanában párhuzamosan, amelyek megosztják a naturistáink együttes mulatozását, de ez is belefér. Persze sajnálom, hogy nem látok 1-2 megszokott kedves arcot, ők azért hiányoznak.
A programok és az egész este jó hangulatának az izgalma másként csapódik le minden alkalommal, mert mindig van vmi új, jönnek új vendégek, fiúk, lányok, párok, vannak új ötletek, a navkések kifogyhatatlan energiája töretlen már 14 éve.
A most szombati uszira már a kispesti uszoda is rutinosan készült, hamarabb be is engedtek, mint számítottunk rá (én nem is voltam még ott pl., mert csak a 9 órás kezdésre értem oda).
De masszőrjeinknek, szaunamesterünknek és Hanti játékmesterünk valamint Sütő István festő barátunknak így az elején időben be is jutott, és volt elegendő idő felkészülni, hogy megkezdődjön nekünk a móka, nekik pedig a munka.
Számomra ez a munka is már rutinos feladat, mint pl. mozgósítani a fotósainkat, milyen fontosabb programokról készítsenek feltételen képeket, figyelni az újakat, picit elbeszélgetni velük, felismerni a legutóbbi kedves arcokat is, mint pl. Szabolcsot, Gézát ;)), ügyelni a batyus buli zavartalan kiszolgálására, pótszilveszteri kellékekre, tagságikat kiosztani, időbeli programokat követni és csúszásokat elkerülni stb.
Észre kell venni a problémákat is, s ha lehet azonnal megoldani a jelen levő elnökségi tagokkal (most egy ilyen esemény volt is, az egyik új úszómestere textiles vendégeinek érkezése).
Szaunázni most nem jutottam be, mivel a popsifestést és egyéb testfestést hamar magamra rajzoltattam és most inkább ez volt nekem ezen az esten a különleges élmény, nem akartam ott, csak az uszi után lemosatni.
Szauna bejutáshoz nagyon jól működik a kuponrendszer, bár tudom, vannak akik több szeánszra is szeretnének bejutni, de egyelőre még nem tudunk változtatni ennek módján. Most kb. 65-70 vendég azért részesülhetett János mesterünk különleges programjából. Nem is tudom, hogy bírta... 4 sorozat 4 órán belül, csak hálás köszönetemet tudom érte kifejezni és a Szaunaklubosoknak, VeZoéknak megköszönni, hogy anno ilyen profin kiképezték.:))
Festő barátunk, István közben rengeteg szép művet alkotott, köszönet érte. Még a fotókat nem tudtuk szétválogatni, de mihelyt ezen is túl leszek, jelzem nektek, hogy hol láthatjátok a honlapon. Készültek csodás virágos művek, nonfiguratív alkotások, álarcok és nudi jelmezek, csodás női testeken (érdekes, hogy a férfiak nem voltak ilyen bevállalósok, pedig én rajtuk is el tudok képzelni csinos kisebb-nagyobb színes motívumokat, főleg annak tükrében, hogy egyre több tetoválással érkező férfi vendégünk is van), ilyenkor pedig végképp csak a móka kedvéért bármit megfestett a mester, ha kértük.
Készültek csoportos remek művek is. :)
Sőt, lesz majd Kispesti nudista programunkról festmény is, ha vkit műértőként ez komolyabban érdekel, forduljon hozzánk bizalommal.:))
Hanti játékai... hát ezen én mindig úgy elcsodálkozom, hogy mennyi őrültséget képes kitalálni! Mindig van vmi szivatás, új játék, um. vizi csapatépítés. S ennek épp ez a lényege, mert amikor jönnek az uszi után a köszönő levelek és telefonok, hogy igazad van, érdemes volt csatlakozni, nagyon jó fejek voltak a Péterék, meg az az új csaj, hogy is hívják... meg az a kis vörös. és már nem is vagyok egyedül és jó programokat csináltok igazán, nagyon jól éreztem magam tegnap. Jó volt a hely, a hangulat, a társaság, és máskor is örömmel megyek.... No, nekem ezek a mondatok amelyek a jövőben is mindig új erőt adnak, hogy legyenek még hasonló uszik és programok.
Aztán amikor az előtérben Ádám éjfélkor elmondja rövid köszöntőjét előre jelzi a következő év várható programjait és koccintunk egymással és szólnak a dudák és trombiták...és Hanti kiosztja csapatoknak a megérdemelt és különleges :) és finom díjakat... és éjjel egy óra előtt már mondani se kell, de mindig jönnek a segítők és elpakoljuk a batyus büfé maradékait, rendben hagyjuk az uszit, ahogy egy naturistához illik, azt is elmondhatom, én is, hogy valóban én is jól érzetem magam köztetek. Köszönöm nektek.
No, és ezek után mindig van egy kis levezetés is, azoknak akik még bírják az éjszakát.:)
Az afterpartis beszélgetések vagy kirobbanó sikerrel zajló táncos házibulik. Most szerény kis lakásomba jöttetek el ismét és köszönöm ezt is, hogy ott voltatok és velem voltatok és édesanyám halála után, megint egy újabb napot nem voltam egyedül.
Következő navkés uszink január végén majd a Dandárban lesz és a február 8-i fantasztikus farsang, melyekre máris lehet készülődni megismerni egymást, új arcokat felfedezni a jelmezek alatt....
Üdv
Rózsa

Igazán jól éreztem magam ismét, ezen a pótszilveszteri bulin...
Jó volt a játék .. ! .. ... és már nem is érzem annyira egyedül magam ezeken a programokon.
Örömmel veszek részt majd a továbbiakon is. :)
Géza

Hálám a tegnapi estéért! Élmény volt...
Üdvözlettel: Marianna/ nyuszifüles új lányka

Köszönjük a mai estét, ismét nagyon jól éreztük magunkat!
Puszi Csokigyuszi és Erzsébet

Fotók Atus és Zozo fotóiból válogatva

Kérünk mindenkit, amennyiben lehet, a jó hangulat érdekében valamilyen egyszerűbb álarcban érkezzen!
Ez lehetett díszes kalap, szemüveg, színes hajdísz, festett paróka, mókás fejfedő, álarc, szerpentin vagy csak egy nyakkendő... vagyis vmi olyasmi, ami naturista öltözékünket lényegesen nem módosítja.

Újdonság: Szaunaprogramot is tartunk az est folyamán (nincs külön díja):
21.20 Cukros bőrradír
22.20 Nyír-nyár virgácsolás
23.20 Joghurtos bőrápolás
00.20 Sörös-jeges
Kuponok a helyszínen, a belépőjegy megváltásakor kérhetőek.
Szaunamester: János

Belépőjegy:

FELNOTT
Tagsági nélkül: 2500 Ft
Naturista társszervezetek tagjainak, érvényes tagsági igazolvány felmutatásával: 2200 Ft
NaVKE tagoknak: 2000 Ft
DIÁK:
2000 Ft-1700 Ft-1500 Ft
18 év alatt ingyenes

A kiválasztott helyen előzetes bejelentkezéssel masszőr (Györgyi vagy Laci) igénybevétele.

A tervezett programok

21,00
Érkezés. Előkészületek. Meghívott vendégeket fogadja Ádám, Rózsa, és Eszter. Ismerkedés egymással és az uszodával. Tagsági ügyek intézése Rózsánál.

Belépőjegyek váltása két pénztárban. A batyus büfé eligazításban segít Ildikó. Fiúkat kérjük vmi italféleséggel, a lányokat vmi finom házi sütivel, szendviccsel, salátával készüljenek.

Újdonság! Testfestési lehetőség! Helyszínen érdeklődjetek a mikéntjéről.
Felkért NaVKE fotós Atus és Zozo. Ha nem kívánsz a felvételeken szerepelni, vagy szerettél emlékfotót magadról náluk jelezd az érkezéskor. Jelentkezés a játékos versenyekre 21,50-ig Hantinál és Ildikónál. A medencetérben probléma esetén Esztert, Ildikót, Rózsát és Zozot keresheted.

21,05
Kezdet. Pancsikolás, szaunázás.

21,50
Csapatbeosztás. Ismerteti Hanti a két szauna közötti szabad területen.

22,00
Mókás játékok az alábbiak közül (Játékvezető: Hanti és Eszter)
-Curling
Pontgyűjtés
Célbalövés
Kidobós
Folyadékrakodás

23,50
Díjátadás az előtérben (a díjakat átadja Hanti)

24.00
A büfében pezsgővel köszöntjük az Új Évet.
Köszöntőt mond a NaVKE elnöke.

0,30
Utolsó pancsikolás, szaunázás.

0,45
Készülődés, pakolás, rendrakás. Segítenek a hajnalig maradók (Eszter, Rózsa, Ildikó, ...)

1,00
Záróra. Az uszoda elhagyása.

KÖZBEN:
A kiválasztott helyen előzetes bejelentkezéssel masszőr igénybevétele. Kérésre egyéni fotózási lehetőség. Önkiszolgáló, svédasztalos büfé a hozott finomságokból a rendezvény alatt (a készlet erejéig) folyamatosan üzemel az előtérben. Az úszómedence, gyermekmedence valamint mindkét szauna minden vendég számára egyaránt használható.

HÁZIRENDET KÉRJÜK A RENDEZVÉNY PROGRAMJAI ELŐTT ELOLVASNI SZÍVESKEDJÉL!

Évadzáró bulink volt szombaton, Kispesten. Elvileg szinte eseménytelen, hisz a zumba táncórán kívül más
szervezett programunk nem volt. Mondom elvileg.
Mert valóságban sok izgalmas esemény történt...
Ezt írtam még aznap este beharangozóként a Listára, és ezeket a sorokat azóta is igaznak érzem. Mert egy csapatra való jó szándékú becsületes ember azért ment el a bulira, hogy egymás társaságában jól érezze magát. És ennek semmi sem állt útjában: mi magunk voltunk az igazi program aznap este.
Tovább megyek; sokakat a rendezvény figyelem felkeltő elnevezése riasztott fel téli álmából, és jött el, hogy ha az egész őszi-téli idényben ki is hagyta az egyesület által szervezett lehetőségeket, az utolsóról le ne maradjon. Mindenkit tuti nem fogok felsorolni, de lám közülük ketten már eddig is elárulták magukat itt a Listán megjelent írásukkal; a legfontosabb személy kétségtelenül a kis Lacika, a maga fél évével, Edina és Laci kisfia. De Editke és János sem voltak eddig velünk… És a rég nem látott barátainkkal bizony volt mit megbeszélni, erre a lelátó padjai, na meg a kellemes hőfokú kismedence bőséges helyet kínált.
Azt hiszem ezzel a mesét el is mondtam, innen kezdve ahányan ott voltunk annyi mesét hallgathatnánk végig, hisz hál’Istennek nem vagyunk egyformák, ugyanarról az eseményről mindenki a maga történetét érezné hitelesnek. Most tehát az én változatom következik:
Bár időben elindultam itthonról, tankolnom is kellett, így most valóban sokadikként léptem be az Uszoda előterébe. (RR. meg is jegyezte, na most nem te voltál az első!) Elnökség a helyén, Rózsa külön asztalnál a tagságikat intézi, Ádám és Linda az egyik feljárónál, Eszter a másiknál várt ránk, hogy megváltsuk a jegyünket. Épp csak még bemenni nem lehetett, a délutáni textilesek lassan szedelőzködtek. Végre elment az utolsó is, és mi átvehettük a terepet. Nem sok idő kellett hozzá, hogy megfelelő formában bejussunk a medence térbe. Lepakoltunk, elrendeztük a törülközőinket, és én máris a szokásos fejes ugrással indítottam.
Senki ne gondolja, hogy valami sportos start fejest produkáltam, bár valamikor sikerült úgy elrugaszkodnom, hogy a hasam tisztességesen piros volt a vízzel való találkozástól, mert nem sokat merültem a víz alá, az ugrást követően. Most egy kívül álló szemével talán épp csak belepottyantam a vízbe: a medence széléről ugrottam, a feszített víztükör miatt a perembe kapaszkodó lábujjaim már vizesek is voltak, és kicsit félve a megcsúszástól buktam bele a medencébe. Rossz beidegződés, de víz alatt nem tudom a szemem kinyitni, így csak amikor a medence fenekét súroltam az ugrást követően, akkor jöttem rá, hogy na, ez sem sikerült valami fényesre! De mára már ez sem zavar, számomra így is mindig nagy élmény egy naturista csobbanás, érezni a víz simogatását a teljes testemmel, és minden alkalommal örvendezni a lecsúszó úszógatya érzésének elmaradásán. Most sem volt minek lecsúszni…
A lendület kitartott a túlsó oldalig is, sőt még a visszaútra is futotta. Ennek végén éreztem először, hogy ez a víz ma eléggé hűvösre sikeredett, ki is jöttem mindjárt, és menetközben felkapva a törülközőmet egyenesen a szaunába indultam. A kinn hagyott papucsok számából kikövetkeztettem, melyikben lesznek kevesebben, így a jobb oldalit látogattam meg. (Később ez a módszer nem vezetett eredményre, nyilván mások is papucs nélkül jöttek ide, azt hittem üres kabint fogok találni, bizony tévedtem!) Most volt hely, de ha valaki nem tolja meg idejében a hátsómat, bizony visszadőlök, mert az első pad az átlagosnál magasabb, célszerűbb feltérdelni rá, és úgy folytatni az utat a kakasülőre. Visszafelé sem könnyű lejönni onnan. Jól kimelegedve most a túlsó végén ugrottam be a vízbe, finom volt. Majd leültem a helyemre pihenni, magamhoz térni, tájékozódni, kik vannak itt ismerősök. Mint már a BEVEZETŐ-ben említettem, sok rég nem látott baráttal örvendeztünk egymásnak. Érdekes, izgalmas dolgokról váltottunk eszmét.
(Rózsának panaszkodtam, milyen macerás az általa javasolt Kárpát utcai bankfiókból a tagdíj átutalása, tört aranyért lehet arrafelé parkolni. Javasolta, nézzek utána a piros csekkel postán való pénzfeladás lehetőségeinek. Nos, ez tegnap megtörtént, majd külön hírként elmondom!)
Aztán – mert a medence tér sem volt túlfűtve – ismét elmentem szaunázni, újból úsztam egy hosszt, és ezt ismételgettem az este folyamán jó párszor. Hanem ahogy megütötte a felcsendülő zene a süket fülemet, azonnal átmentem a kismedencébe, és amint elkezdődött a zumbázás én bíz ott ugráltam a többiekkel. Mindig megélvezem a kedves tanárnő lelkesedését, ahogy fáradhatatlanul belevisz minket ebbe az alkalomról alkalomra megújuló csodába. Ha körülnézek, a körülöttem táncolók szeme csillog a boldogságtól, és a víz feletti mozdulataik kis késéssel, szépen követik a tanárnő lendületes táncát. (Nincs előttem tükör, magamat nem látom, de nem is baj!) Hanem ami a víz alatt történik, az bizony nem emlékeztet a parton látott táncra; a medence alja csúszós, kislépéseket lehet bátran tenni, nagyobbak és gyorsabbak nem tanácsosak.
Hirtelen szünet következett, elromlott a zenegép. Egy ideig leguggolva pihentem, de a zene csak nem folytatódott, és fázni nem szeretek; hát kimentem, és ismét szaunáztam egyet. Mire visszaértem már szólt a zene, kibővült népes csapat táncolt a kisvízben. Egy ideig a korlátnál állva néztem őket, és a medence szélén táncoló pár bemutatóját, majd ismét csatlakoztam hozzájuk, és a táncóra végét együtt ünnepeltük kedves körtáncban a tanárnővel, aki immár hagyományosan beugrott mellénk. Incselkedve spriccelte ránk a vizet, pedig az ő fürdőruhája lett vizes, nem a mienk.
Még sikerült egy-két beszélgető társsal szót váltani, megtudtam a május elejei kirándulás részleteit, de már újabb szaunázás-úszás nem fért bele, lejárt a három óra. Az öltözőben figyelmeztettük egymást a két hét múlva esedékes Dandárra, majd elbúcsúztunk. Ekkor hangzott el Hosszú kedves megjegyzése: „sietünk haza, hogy elolvashassuk Péter írását, hol voltunk ma”
Hát erre most kicsit várni kellett, elnézést
Pilisszántó, 2014. április 8.
Mező Péter

Nagyon jó volt tegnap végre újra együtt lazulni egy kicsit a kispesti usziban :)
A vízi zumba is jólesett és mulatságos volt, mindenesetre elmulasztotta az izomlázamat. Csak a végén locsolt telibe az oktató és kezdett kifolyni a kék festék a hajamból :))
Ne felejtsétek el, hogy április 26-án újra egész napos bel- és kültéri fürdőzést, szaunázást tart egyesületünk Ballószögön az élményfürdőben, ahová természetesen nemcsak a NaVKE tagjait, hanem minden naturistát örömmel várunk :)
Aki részt vett a szeptemberi ballószögi rendezvényünkön, tudhatja, milyen isteni volt. Most is biztosan remek idő lesz és tudunk a gyönyörű parkban meztelenül sétálni, napozni, beszélgetni.
A telekocsis megoldásokhoz már most lehet társakat keresni!
Ha kérdésetek van, írjatok az elnökségi címünkre: navke@navke.hu
puszi és süssön ránk a nap! :)
titi

Tegnap először voltam a Kispesti uszin, hadd osszam meg veletek az élményeimet.
Maga az uszoda kicsit szocreál, az öltözők kissé szűkösek, de maga az uszodatér teljesen korrekt, van minden, ami kell: nagy és kis medence, két szauna, hidegvizes merülő medence és legfőképpen hosszú padok, ahol a társasági élet folyt. A nagy medencében a víz elsőre kicsit hűvös volt, nem csoda, hogy aki benne volt, inkább tempózott, de a kis medencében már el lehetett lustulni... Vagy éppen kidobózni, ráadásul két labdával. A medence egyik felében békésen feküdtek és beszélgettek az emberek, a másikban meg kidobósoztunk, a kettő között csak egy-egy félrecsúszott labda jelentette az interakciót. Köszönöm a csapatnak, hogy bevettetek a játékba minket is!
A szaunában a sok jó ember kis helyen is elfér elv érvényesült, s mindenkit megnyugtathatok: mi naturisták nagyon jó emberek vagyunk. Nem vagyok nagy ínyenc, nem szoktam hozzá a felöntésekhez, de nagyon finom illatú volt. (ez a szaunára és nem a naturistákra vonatkozik )
Szauna után már a nagy medence sem tűnt olyan nagyon hidegnek, s a kikerülési szabályokat figyelembe véve mi is leúsztunk pár hosszt.
Sajnos elérkezett az indulás ideje, De előtte még ki kellett próbálni a csúszdát is... Cunami keltésben még egész jó vagyok, állapítottam meg némileg fájó tagokkal.
Nem tudom, hogy Kispesten hányan szoktunk lenni, nekem pont ideálisnak tűnt a létszám: nem voltunk magányosak, de nem is volt zavaró a tömeg.
Egyetlen furcsa dolog nekem elsőre a nagy, nyitott ablakok voltak, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a lakótelepre, s az ember azt gondolta volna, hogy a panoráma mindkét irányba működik, de induláskor visszanéztem az uszodatérre, s ha neme tudtam volna, hogy mi vagyunk bent, nem tudtam volna, hogy meztelen alakokat látok.
Nagyon jó volt, előtte el sem hittem volna, hogy egy hagyományos usziban is ilyen gyorsan telik az idő... Remélem, még sok ilyen programban lesz részünk!
És verem a fejemet a falba, hogy nem tudtunk végig ott maradni, de ami késik, nem múlik!
Dávid