Cím:
a Kispesti uszodában (Budapest, XIX. ker. Simonyi Zs. u. 31.).

Regisztrálni 2016. október 21-ig lehet: navke@navke.hu vagy 06-20-313-9170.
Csak az előzetesen név szerinti jelentkezők léphetnek be!

ADOMÁNY, hogy lehessen még ilyen rendezvényünk:
felnőtteknek ill. diákoknak (szauna használattal együtt)
-2500 ill. 2000 Ft
-2200 ill. 1700 Ft Naturista társszervezetek tagjainak (érvényes tagsági igazolvány bemutatása esetén)
-2000 ill. 1500 Ft NaVKE tagok részére
-18 év alatt ingyenes

Továbbá uraktól 2 liter üdítőt (vagy egyéb innivalót), hölgyektől süteményt vagy szendvicset kérünk a közös büfé kínálatához.

PROGRAMOK

19,00
Előkészületek. Érkezés. Ismerkedés egymással és az uszodával.
A meghívott vendégek fogadása.
Büfében eligazítják az érkezőket a NaVKE tagjai. Az alkoholos italok mértékletes fogyasztását kérjük betartani és betartatni minden vendéggel.

19,15-20,15
• Beléptetés.
• Jelentkezés a játékos vízi versenyekre Hantinál.
• Tagsági igazolványok átvétele (Rózsánál)
• Az uszodai összejövetelen kizárólag a NaVKE által felkért fotós (Atus, Rózsa, Zozó) készíthet fényképet a képen szereplő személyek engedélyével! Ha nem kívánsz a képeken szerepelni, azt a bejáratnál náluk és Rózsánál kell jelezned!

20,30
Bejárati ajtók zárása

20,40
Játékos vetélkedőre jelentkezettek, csoportok beosztása és gyülekezője az uszómedence végénél (az óra alatt)

20,45
Játék a vízben: (Játékvezető: Hanti)
- úszóverseny
- vízhordás
- ivás cumival
- matracos úszóverseny

21,15
Díjátadás.
A (csapat)versenyekre jelentkezők szerény jutalomban részesülnek. (A díjakat átadja Hanti és a NaVKE elnökségi tagjai)

21,20
A NaVKE 16. éves születésnapi tortájának közös elfogyasztása a lépcső alatti előtérben.

21.45
Mirjám féle jóga

KÖZBEN:
Önkiszolgáló, svédasztalos büfé a hozott finomságokból a rendezvény alatt (a készlet erejéig) folyamatosan üzemel a fsz-i előtérben. Az úszómedence valamint mindkét szauna minden vendég számára egyaránt használható.
A rendezvény idején előzetes névszerinti jelentkezéssel masszőzt és masszőrt (Györgyi és László) is igénybe lehet venni.

23,00
Készülődés, pakolás, rendrakás. Segítenek a végsőkig kitartóak (Atus, Ildikó, Rózsa és a többiek...)

23,15
Záróra

Kivonat a szülinapi uszi után, a levelezésilistán megjelent írásokból

Várjuk a beszámolót, mi sajnos most nem tudtunk ott lenni!
Üdv
Csokigyuszi

Köszönöm szépen a szervezést, nagyon jól éreztem magam, a díjra nem is gondoltam volna. A vetélkedő is nagyszerű volt, és hosszú kihagyás után végre szaunáztam is.
Dani

Egyre jobban érezzük magunkat közöttetek. Szivesen megyünk. Jól érezzük magunkat közöttetek. Már pár ismerőst is szereztünk van ismerős Délegyről, Szikiről, Monostorról is. A téli uszis programok jó bulinak ígérkeznek.
Laci

...egy sztem jól sikerült buli után most ébredezem...:)
Köszönjük, hogy ilyen sokan eljöttetek, és remélem mindenki jól érezte magát.
A sok és változatos program és teendők mellett sehol nem volt teltház, talán mégis a 4 órás rendezvények teszik levegőssé az uszit, ki éppen vizijátékozott, vagy szaunázott vagy a batyus büfében evett-ivott vagy jógázott (mindenütt több mint 20 fő ..) vagy úszkált a medencében vagy masszíroztatta magát.
Köszönet a rend fentartóinak, (Gabica, Hanti, Zozo és Sz. Tamás), hogy nem láttak túl sok rendbontást és intézkedtek. Csupán egy esetben volt szükség erre, egyik vendégünk dohányozni akart vhol bent az usziban...ő kapott egy felolvasást a házirendből és megértette, hol lehet és hol nem. :)
Köszönjük a sok finom tortát (Ildikó intézte) és köszönet Atusnak és Móninak, akik Ádám és Linda távollétében a pénztárazásban segítségünkre voltak. Hanti (és Szilvi) valamint Mirjám ismét remekül aktivizálta a vendégeket egy kis mozgásra. Péter végül 4 fős ksi kórusával elénekte a szülinapi köszöntőnket. Eszembe juttatta azt a régi jó kis énekkarunkat, mely a 10 éves évfordulónkon állt össze és még saját szöveges dalokat is kreáltunk. Ha vki ebben partner volnaés képes ilyen akciókra újra és van hozzá énekhangja is, az jelezze, sztem most ismét lehetne aziokat a régi dalokat is átválogatni, és felújítva ismét előadni akár már a pótszilveszteri usziban pl., vagy már Túrkevén is. A Hajós usziban beszélhetnénk erről egy szauna közti szünetben. Sőt, a Hajós uszit alkalmasnak tartom a Mukiláspartimk ismételt mókás hangulatáért, egy ottani esetleges közös, felnőttes programban való megmérettetésre is, amiről majd később is beszélünk, részletezzük.:)
Sok finom falatot hoztatok a batyus buliba, ezt is köszönjük. Különösen finomnak mondtátok a 2 rétest, amit O. Ági és P. Kati sütött nekünk. Szuper ügyesek vagytok!.
A nálam levő afterpartyn a maradék bontott italok és falatkák egy részét már megettök, megittuk, de még mindig vannak bontatlan üveget és pár zacskó rágcsaféleség, ezt majd visszük a következő uszira és morzsapartit csinálunk majd belőle a Hajós tanuszodában, november 12-én, 19-30-tól. Utolsó vendégek reggel 3/9-kor ment el. De mostanra már rendet is raktam, elmosogattam és akár jöhet a következő alkalom is.:))) K
ülön gratula a szóló versenyszámok díjazottjainak:
Szívószálas ivás és úszóverseny/váltók voltak: Darinka, M. Ádám, K. Laci, Sz. Dani, O. Ági és még vki, de Hantinál maradhatot a lista és én sajnos már nem emlékszem ki volt.:(
Ők, érmet és mini serlegeket kaptak. A csapatverseny részvevői pedig emléklapot vagy citromot...:)
Új tagjaink is lettek, 1 ffi és 3 hölgy, köszi az "agitálást" a régi tagjainknak, Tamáséknak, Bécinek és Zolinak is érte.
Pil Gyurinak is köszi, hogy fuvarozott az est folyamán oda és vissza, a legizgalmasabb utam volt ez az éjszakai hazamenet, végül is kisebb (vagy nagyobb?) kerülővel jutottam haza, ahol már tizensokan vártaka házam előtt, hogy bejussunk végre. De így legalább láttam az angyalföldi és újpesti sötét utcákat, erőművet és vasúti sorompók többszöri fel-le mozgatását is.:))
Többet most nem írok, hogy maradjon erőtök még Péter beszámolóját is elolvasni.
Üdv
Rózsa

...mire én is bejutottam az öltözőbe, az elsők már a medencetér felé siettek. Hamarosan én is ott voltam. Szép látvány volt a feszített víztükör, még senki sem úszkált benne. Zozó is tudta értékelni, rávillantott egyet a gépével. Bea és András ültem mellém az első sorba, később M. Katit is odacsaltam.
Az első fejes ugrás elég bénára sikeredett, súroltam a medence fenekét a hasammal. De a víz nem csípett meg, tehát fejes volt az, nem hasas. Csak hát afféle öreguras… Végig úsztam a medencét, és a parton jöttem vissza, alaposan feltérképezve ki hová telepedett, kikkel nem beszéltem még. Mennyi „munka” vár rám, elég lesz-e az este hozzá. Bevallom nem lett elég, sokakkal már csak felöltözve, az előtérben tudtam pár szót váltani…
Bea kinyomtatta a programok sorrendjét és időpontjait, ebből láttuk, hogy az este első részére szabad programot kaptunk, és csak a második résznél kell az órát néznünk, hogy le ne maradjunk valami fontosról. Ennek megfelelően egyszer (vagy többször?), kimentünk az előtérbe körbe nézni a büfé asztalon, ezt-azt megkóstolni, és persze az ott lévő ugyancsak nassoló ismerőseinkkel beszélgetni; én többnyire maradtam a sós ízeknél, pogácsából többet is ettem, mint szabad lett volna, de ha egyszer születésnap van, akkor többet is megengedhet az ünnepelt magának. Ebben az esetben az ünnepelt valamennyi NAVKE tag, vagyis mi magunk…
Szaunázni többször is bementem, igaz, a szauna sapkámat nem kellett föltennem, az a veszély nem fenyegetett, hogy felforr a fejem. Meglepett mindenkit, hogy a két szauna közül csak az egyik működött, de ez csak az első szaunázásnál merült fel témaként a kabinban. Nem dühöngeni mentünk, hanem jól érezni magunkat, így ezt a csekélységet később el is felejtettük. Sőt, még jobban összekovácsolta a kis közösséget, mert csak egy féle beszélgetés alakulhatott ki…
Második alkalommal valaki azt találta ki, hogy aki újonnan lép be a kabinba, mondja meg a keresztnevét, hogy megismerhessük egymást. Így akik utánam érkeztek, azok nevét most is fel tudnám mondani, ellenben „akik ott születtek” azokkal nem sikerült megismerkedni. De kedves játék volt, ekkor döbbentem rá például, hogy a Zozóékkal érkező harmadik utast hogy hívják, pedig Ballószögön, de jól tudtam legutóbb… Andreáról beszélek. Nekem meg azt mondták, ne is mondjam a nevem, engem mindenki ismer…
Közben elkezdődött a Hanti által szervezett játékos vetélkedő, a helyünkön ülve láthattuk a nagy medencében előttünk zajló fordulót, úszóverseny volt; de nem ám normál módon, hanem egy csónakszerű valamire (biztos van neve, majd áruljátok el!) rá kellett hasalni, és két piciny lapáttal kellett evezni előre. Hát, ha ezt valaki előzőleg nem gyakorolta, akkor nem fogja sikerre vinni a csapatát; mert, hogy ez valami módon csapatverseny volt, az első két versenyző balról jobbra evezett egy hosszt, váltó társaik már ott hasaltak a saját csónakjukon, és amint az első beért a falhoz, csapattársaik vízbe tolták őket, és máris mehettek vissza. Izgalmas volt, nagyokat kiabáltunk bíztatásként. Ági ott küzdött előttünk, sajnos akit váltott akkora hátránnyal adta át neki a „staféta botot”, hogy képtelen volt behozni a lemaradását, pedig sokat ledolgozott belőle.
Majd a népes vetélkedő társaság átvonult a kismedencébe, hát én is odamentem, bámészkodni. a medence szélén nem voltam útban, amellett közvetlen közelről láttam a játékvezetőt, Hantit; segítőjét, (aki idén nem Ildikó volt, talán Hanti élete-párja?), és a két csapat tagjait a vetélkedő egymás utáni fordulóiban. Ötletes feladatok követték egymást, igaz a nyolc főből egyszerre csak ketten-ketten szerepeltek…
Még talán tartott a verseny, nem tudtam követni, ki vezet, így a személytelen szurkolást feladtam. Viszont a kellemes meleg vízből kijőve fáztam, ezért harmadszor is elmentem kicsit szaunázni. Bátran felültem a kakasülőre, kiderült sok-sok barátom ül odabenn, kedves csipkelődésük mutatta szeretetüket. Jókat poénkodtunk így Navkések magunk között. Rózsa jött hátra figyelmeztetni bennünket, hogy nem sokára kezdődik az eredményhirdetés, és az ünnepi torta felszeletelése, nehogy lemaradjunk róla. Ezért pár perc múlva felhagytam a szaunázással, és törülközőt cserélve kimentem az előtérbe.
Kiérve az előtérbe, épp akkor kezdődött a vetélkedő eredményeinek kihirdetése. Hanti és Rózsa adták át a díjakat, Ildikó alig győzte odahordani a sok jutalmat. Szememmel elnökünket kerestem, sajnos ő nem volt jelen, így a háromfős elnökségnek volt tennivalója bőven. Bea és M. Kati ott készülődtek mellettem, vártuk a jelenésünket…
Itt szólok a köszöntőről. Akik ott voltak emlékezhetnek rá, én már kétszer az ünnepi beszéd után elénekeltem családunk kedves születésnapi köszöntőjét, az „Élj sokát”. Idén előzőleg írtam sokaknak, hogy szeretném, ha csatlakoznátok többen, ne egyedül kelljen kiállnom a lépcső tetejére. El is küldtem a dalocska szolmizált dallamát és az aláírt szótagolt szövegét. Erre Rózsa sokszorosította ezt a közleményt, és még a gyülekezésnél a korán érkezők között szétosztotta. Ezt látva még ruhásan többeknek előadtam a dalt, részben, hogy kedvet csináljak a közös énekléshez, részben, hogy betanítsam, hátha valaki hazaviszi a mi példánkat, és családon belül folytatják ezt a bensőséges kis ünneplést. Később már a medence partján is gyakoroltunk.
Most a díjátadás után Rózsa felkért minket, menjen fel a kórus a lépcsőre, onnan énekeljünk. Nem vallottunk szégyent, az utolsó pillanatban hármunkhoz csatlakozott fiúval kiegészülve, négy bátor személy tovább vitte a kezdeményezésemet, remélem jövőre még többen leszünk, de ha valamennyi ünnepelt jó kedvűen közösen énekelné a dalocskát, annak örülnék a legjobban… (Valaki árulja el a bátor fiú nevét!)
Néztem az órát, eltelt az idő, következett a jóga óra, Mirjam vezetésével. Így nem vártam meg a torta felvágását, és szétosztását, bementem elővenni a polifonomat, Mirjam volt kedves előre megírni, hogy ebben az uszodában a parton szoktunk gyakorlatozni, hát oda startoltam. Egy ideig várakoztam, majd a terítőmet rátéve az egyik startkőre leültem, hogy jobban teljen az idő. Végül intettek, hogy menjek be a kismedencébe, mert a többség erre szavazott. Hát így kezdődött a várva várt jógázás.
Számomra ez volt az est fénypontja, de így, hogy mi a vízben voltunk, a vezetőnk meg kinn a parton, sok gyakorlatot ki kellett hagynia a programból, amiket például Ballón végig tornáztunk, mert ugye a víz alatti levegővétel nem mindenki számára adottság. Ami gyakorlat végezhető volt, az meg nem a legkönnyebbek közé tartozott, én csak ott csetlettem-botlatoztam a vízben, de legalább el nem estem, a víz segített. Oda is súgtam a mellettem tornázó lánynak, hogy en nem nekem való, de talán túl hangos voltam, mert Mirjam azonnal megdicsért.
Letelt az időnk, a végére Mirjam is bejött közénk a vízbe, pár gyakorlatot velünk együtt végzett. Eddig az első sorból kifelé, csak őt néztem, most vettem észre milyen sokan voltunk.
Igen ám, de a kellemes hőfokú vizet elhagyva, megint fázni kezdtem, automatikusan indultam a szaunába, felmelegedni. Útközben rábeszéltem P. Katit és Gyurit, jöjjenek ők is velem, pláne ha van még abból a finom illatú folyadékból, amit már egyik alkalommal élvezhettem a szauna kabinban. Könnyű Katát táncba vinni, alapon hármasban nyitottunk be, ahol bővel volt helyünk, és nem volt ellenére senkinek sem, ha egy kicsit „szaunamesterkedik” nekik valaki. Kati kezdte a felöntést és a minket legyezgetést, igazán ügyesen tette a dolgát, élveztük. De hamar elfáradt, az üvegjében meg még maradt az illatos folyadékból, így Gyuri vette át a felöntés folytatását. Az erősebb csapkodás a törülközővel, kihozta a borzongást belőlem.
Nem akartam ezt a meleget elkótyavetyélni, ezért nem mentem zuhany alá, meg medencébe, hanem csak a parton sétálgattam, nézve, kik maradtunk erre a késői órára. Ezt a sétát egész az előtérig folytattam, sok kabátostól így tudtam elköszönni, majd a büfé romjait tanulmányozva még találtam pár Kati féle szívecskét, és ittam egy kis kólát is.
M. Péter

Foto: Zozo