FooldalCanoe Tour
Magyar    


bemutat program hirek tag levlista link archivum gond zum

2005


4. Vízitúra

A Kőrösökön

2005. 06.11-13.

Tegnap véget ért a NaVKE 4. naturista vizitúrája.

Indulás előtt még a Petőfi Rádió ZöldPont c. műsorában is emlegettek bennünket, vajon megtartjuk-e, vajon elindulunk-e, vajon levetkőznek-e naturisták ebben a zord, esős időben. Természetesen az esőben és hidegben eszünk ágában sem volt pucéran evezni és megfázni se. Így a túrát egy picit megváltoztattuk, köszönet a tökéletes szervezésért Kertész Pistinek, az utolsó napokban amit értünk tett, hogy ne ázzunk, ne fázzunk meg az vmi fantasztikus volt.

A túrát mégis sokan lemondták, de 18 bátor naturista szombat reggel útnak indult és a hajnali ébresztő után ki Budapestről, ki Nyíregyháza irányából, de útnak indult és pontosan meg is érkeztünk a kőrösladányi gyülekező ponthoz reggel 8 órára. Míg a trailer meghozta a kenukat és az autókat is biztonságosan őrzött parkolókban elhelyezték a sofőrök, mi addig ismerkedtünk a Sebes-Kőrös élővilágával. Az odaérkező horgászokkal. beszélgettünk, figyeltük micsoda fura szerkezeteket állítanak össze pár perc alatt, hogy az itteni halban gazdag folyószakaszon gondtalanul hódolhassanak horgászszenvedélyüknek.

A déli órákban kerültek vízre a kenuk, 3-as és 4-es kenukban utaztunk, egy-egy ülésen a csomagjainkat szállítva. Aznap nem volt jó időnk, a part is igen sáros és csúszós volt, kész csoda volt, ha vki sártól mentesen tudott a hajóban utazni. Fura volt nekem is, hiszen nem sok vizitúrás tapasztalatommal az eddigi száraz és kánikulai melegben tett útjaim után, most készültem az esőre, és zárt cipőben (többen gumicsizmában) eveztünk. Hideg volt. Kétszer elkapott bennünket az eső, ilyenkor esőkabát fel és evezés tovább...s bár 10-20 perce alatt végetért, de a szombati napunkban most mégis -ránk nem igazán jellemezően- a sportteljesítmény hajszolása volt, minél gyorsabban elérni az esti szálláshelyünket, a gyomaendrődi Ifjúság Tábort. Pihenésképpen a vízen gyakran összekapaszkodtunk és beszélgettünk, de első nap nem volt alkalmas a part a pocolásra. A kiszállásnál mindenki olyan varacskos disznó módjára sáros lett, és mezítláb a fűben próbáltunk megszabadulni sarainktól. Érkezett a kikötőnkba hamarosan a traier is, amely elszállította a kenukat a szállás helyünkre.

Többen gyalogosan és többen mezítláb tették meg az utat ide, követve az útvonalat át a ligeten, a Holt-Kőrösi hídon, a vadvízország szépségeit a partról szemlélve. A 24 km-es evezés után jól esett az esti pihenő, a termálfürdőben tett látogatásunk a szauna, a finom meleg víz és utána tiszta. száraz érzés :-) Kalandunk a szaunában felejthetetlen lett, ahogy Zsolt Gábor kulcsát kimentette a tűz karmaiból.

A lubickolás után táborhelyünkön bográcsban főtt pörkölt várt ránk, amit Pisti ízlelgetett és készített nekünk, Mónika és Teca segítségével. Az estre különösebben már nem emlékszem, volt némi izomlázam, hamar elaludtam.

Reggel korán keltem. Még mindenki aludt.Sétáltam néhány órát a Kőrös partján. Gyönyörűen sütött a nap, tiszta idő volt, az égen egyetlen felhő sem látszott. Madarak csicsergése, koncertje kísért végig utamon, kakukk és rigó biztosan, a többit nem igazán ismertem. Mire visszatértem addigra már a többiek is szép kényelmesen összepakoltak, rendet raktunk szobáinkban és a közös reggeli után a kenuszállító autóval kimentünk a Hármas-Kőrös aznapi indulópontjára.

Továbbra is szépen sütött a nap, egy rövidke zápor ért csak utol minket, de meleg volt nagyon. Sikerült egy szépen kaszált mezőt is észrevenni a part mentén, ahol egy pici patak is érkezett a folyóba. itt megálltunk, napoztunk egy kicsit, lábfürdőztünk a hideg, de tiszta patak medrében. Késő délután érkeztünk a Peresi-holtágba. A holtág fában szegény, így nagy jelentőséggel bírnak a holtág partján elhelyezkedő fasorok, facsoportok. A terület sok helyen még nedves, a part mentén még látszott, miként vonult le a tavaszi áradás, miért is kellett ide szivattyúházat építeni a XX század elején, amikor a terület már kevésbé tudta befogadni a belvízcsatornákon szállított vizeket. Táborhelyünk a Kőrös-vidéki Környezetvédelemi, Természetvédelmi és Vízügyi gyulai Főfelügyelőségétől kapott kenutúránk engedélye alapján a csodás és zöld füves kompátkelőhely(63 fkm) közelében volt. Itt este slambucot főztünk de előételként megettünk a maradék tarhonyás husit is. Elfogyott minden innivaló ami vörös, fehér és víztiszta volt. Pali sok tapsot kapott, sikerült neki többször is bemutatnia, hogy az eddigi sikertelen kísérletei ellenére mégis tud dugót húzni. :-)

Másnap reggel 9 körül ébredtünk és megnéztük a Kőrös-völgyi Természetvédelmi terület Bemutatóházát Peresen, az I. szivattyútelepen. Láttuk a condensátiós gőzgépet, a Cornwall gőzkazánt és az 56 m hosszú és 1000 mm átmérőjű csőátereszt, mely a Hármas-Kőrösbe juttatta a belvízet még 1970-ben is, mikor utoljára hozták működésbe.

Egyesületünk alapelveinkkel összhangban, végig óvta a természetet, a növény és állatvilágot. Ez a kiállítás számunkra azért is volt érdekes, mert megismertük a Kőrösök vidékének az élővilágát, itt látható volt védett élőlényekből készült preparátum, fotók, rajzok és én biztos, hogy egy új adarat már bármikor felismerek ezentúl, a bakcsót, mely vízitúránk idején olyan sokszor nézett szembe velünk a partról, félelem nélkül, komótosan, csöndben ücsörögve a fák vízparti ágain. A molnárkát is megtudom különbözteni a vizipóktól és néhány szitakötőfajtát is felismerni vélek majd acsa néven... :-)

Szívesen maradtam volna még evezni, az utolsó nap ragyogó napsütése 2x is fürdőzésre és napozásra csábította a társaságot.Fura partszakaszokon meg-megállva nézelődtünk a holdbéli tájakon, a pókhálósra kiszáradt, papírszőnyeges-békanyálas partokon, vagy a gyönyörűen kiépült Szarvasi-holtágban, a civilizált környezetben..

Mindig az utolsó nap, az elválás a legfájdalmasabb. A vízitúra végén áthaladni a szarvasi hídak alatt... evezni kacskaaringósan a mocsári cédrusok fantasztikus zöld lombja, vízből kiálló óriás gyökerei között. Szép volt nagyon... és hiányzik máris. Főleg amikor már a társaság is összeszokott és jó kis beszélgetések, világmegváltó eszmecserék alakulnak ki közöttünk.

Nagyon jól éreztem magam, hajónk legénysége, kiváló kormányosunk, Zoli, mögöttem ülve végig biztonságérzetet sugallt, jó volt vele utazni. Vili megjelenése és óriás csomagjai valamint érdekes, gyakran erotikába nyúló humora is új színfolt volt közöttünk. Zsolt túravezetőnk pedig továbbra is nélkülözhetetlen a csapatból, eddig sohasem hiányzott a létszámból. Emlegette is azokat, akik sajnos most nem tudtak velünk tartani, de az első túránk óta szívébe nőttek... hadd ne mondja most neveket, mert már olyan sokan vagytok.

Néhányan betegség miatt voltak kénytelenek feladni a vizitúrát még az induláskor, nekik jobbulást kívánok és reméljük hamarosan újra találkozunk. :-)

Rózsa

koros112.jpg
koros111.jpg
koros110.jpg
koros109.jpg
koros108.jpg
koros107.jpg
koros106.jpg
koros105.jpg
koros104.jpg
koros103.jpg
koros102.jpg
koros101.jpg
 

5. Naturista vízitúra

A Felső-Tiszán, 2005. augusztus végén

Túránk időpontegyeztetési nehézségek miatt csak augusztus utolsó hétvégéjén indult, így nyárbúcsúztató vízitúra lett. Az útvonalat Tivadartól Tuzsérig, 90km távra terveztük, de az élet persze közbeszólt, amint az alább kiderül.

Az idei szeszélyes nyár búcsúzásképpen még igyekezett megtréfálni bennünket, az időjárás-előrejelzések augusztus legszebb hétvégéjét jósolták. A vízállásjelentések a túra előtt pár nappal még igen alacsony vízszintet jeleztek, azonban az indulás idejére ebből Vásárosnaménynál 3 és félméteres árhullám lett (főként a Szamos és a Túr áradádásának köszönhetően).

Miközben autóztunk odafelé, a lehetőségeket sorra vettük Zsolttal és Gavalik mesterrel, és az áradás miatt operatívan megváltoztattuk a túra útvonalát. Hogy a Szamos áradását kivédjük, az indulási helyet Tiszabecsre módosítottuk azzal, hogy a túra addig megy, míg azt a társaság jónak látja. Később egy visszaérkezett vízitúrázó csapattal beszélgetve beigazolódott, hogy jól döntöttünk. Ők sikeresen eltörtek egy kenut, egyiküket besodorta a víz a tiszamogyorósi pontonhíd alá és majdnem odaveszett. Elmondásuk szerint a rohanóan gyors, szutykos víz gyakorlott túrázóknak is kemény feladat, emellett a Szamos rengeteg szemetet és némi állati dögöt is hozott Erdélyből.

Az időpontváltozások miatt néhányan nem tudtak eljönni, hiányzott Gabi és Tivi, Rózsa, Hlaviék, Sanyi és Andi. Kis feleségem, Teca pedig a beteg Julcsi lányunkat ápolta otthon, így ő sem jöhetett. Végül 12-en vágtunk neki, először vízitúrázott velünk B. Feri és Imola Mohácsról, valamint N. Laci, Nusi és Évi.

A találkozót este 7 órára beszéltük meg Tiszabecsre, a Dióliget kempingbe. Kisebb késéssel mindenki megérkezett, én – először a túrák folyamán – nem saját autóval, hanem Jancsival együtt N. Laci utasaként érkeztem. Utazás közben operatívan intézkedtem a szükséges pálinkamennyiség beszerzéséről, a feladatot Rodrigezék oldottak meg tökéletesen. Túristvándiból hozták a jófajta szatmári szilvát, így hatékonyan oldottuk meg a „fertőtlenítőszer” beszerzését, tekintettel a fokozott „árvízveszélyre”. (persze, a szer kiszáradás ellen is jó)

Este már szürkületben gyors sátorverés, és Gavalik Pista is meghozta a kenukat. Rövid beszélgetés, páleszkóstolás, majd szunya. Éjjel kisebb eső mosta a sátrakat, de a reggeli napsütés gyorsan megszárított mindent. Lementünk a partra, a víz majd egy méterrel magasabb volt, mint azt a korábbi túráinkon megszoktuk, és észvesztő tempóban száguldott. Közösen úgy döntöttünk, hogy várunk egy napot az indulással, de azért néhányan úsztunk a gyorssodrású vízben. A kempingben bográcsban ebédet főztünk, jófajta pörköltet, majd délután csalódottságunkat orvoslandó átmentünk a szomszéd faluba, Milotára a Diófesztiválra. Ez hatalmas esemény a környéken, melynek mottója: minden, ami dió, a süteményektől az ételeken át a diólikőrig. A standokon mindenféle módon elkészített diós csemegék, népies ételek, sültek, népművészeti tárgyak, borok és jófajta pálinkák, a sátrak, lacikonyhák és persze giccsárusok között hömpölygött a tömeg. Összefutottunk NaVKE-s ismerősökkel, Atussal és Ildikóval, akikkel jót beszélgettünk. A látványosságokat végignézve, az ételeket és italokat végigkóstolva az est fő attrakcióját, Lagzi Lajcsit már meg sem vártuk, visszatértünk a táborba.

Reggelre a víz úgy háromnegyed métert apadt, valamicskét lassult is, így nekivágtunk. Néhányan, köztük jómagam levetkőztünk illő módon naturista viseletbe, s pucéran eveztünk. Gyorsan haladtunk, a magas víz miatt a part sehol sem volt alkalmas kikötésre. A Túr-bukóhoz érve már messziről feltűntek a hatalmas hullámok, a habosan hömpölygő, kavargó zavaros víz. A parton üggyel-bajjal kikötöttünk, s szaladtunk gyönyörködni a víz tombolásában. A Túr gátján átbukó víz a máskor szokásos 10-20 cm helyett 1-1.5méter vastagon, üvöltve zúdult alá, hosszasan nagy, kavarogva habzó hullámokat vetve lefelé a Tiszán. Egymás szavát sem értettük, félelmetes látvány volt. Persze túravezetőnk, Zsolt a szélébe csakazértis bemerészkedett, kicsit őrült a srác. A parton a büfé nyitva volt, befalatoztunk, és újra találkoztunk Atussal és Ildikóval, akik autóval jöttek megnézni a helyet. Továbbindulva a vadvízi evezés élményét sikerült megtapasztalnunk, a jókora hullámok erősen dobálták hajóinkat, de sikerült borulás nélkül abszolválnunk e szakaszt. Összesen 25 km-t evezve délután Szatmárcsekén, a kempingben sikerült kikötnünk, itt vertünk tábort. A kemping már bezárt, sehol egy lélek, csak a berendezést szétszerelő és elfuvarozó melósok jöttek másnap. Este borocskázás, beszélgetés.

Reggel bementünk a faluba, megnéztük a Kölcsey emlékszobát és a kopjafás temetőt, elsétáltunk a falu végén lévő elhagyott zsidó temetőhöz is. Visszatértünk a kempingbe, jót napoztunk a parton, végre pucéran, csak magunk között. A víz kissé hűvös volt, de jólesett pár hosszt úszni benne. A kemping árnyas fái alatt a terület adta magát a sportolásra, így fantasztikus focimeccset rendeztünk egy szál semmiben. Hatalmas derbi kerekedett, a csajok (Imola, Nusi, Mónika és Évi) pasikat megszégyenítő módon bűvölték a labdát.

A vacsora újra bográcsban készült, Zsolt – akár egy akciófilmben – macsétával darabolt fel egy szép nagy dinnyét, amit felfaltunk. Borozgatás, beszélgetés késő éjszakáig.

Hajnalban Feri visszautazott az autójukért. Mivel korábban kellett hazaindulniuk, nekik itt véget ért a túra.

Elbúcsúztunk, módosult az ülésrend a hajókban, és irány előre. Az Öreg-túr torkolatánál lévő majomhintánál (víz fölé behajló kötél, rajta fadarab, mellyel a partról nagyokat lendülve hatalmasakat lehet ugrani a vízbe) megállva óriásit élvezkedtünk. A magas vízszint miatt először magasabbra kellett tenni a hintát, amit Zsolt szédítő magasságba felmászva oldott meg. Félelmetes a srác, macskaként szaladt fel a fára. A hintán a fiúk-lányok sikongatva ugrottak, fantasztikus élmény volt, olyanok voltunk, mint a gyerekek.

Továbbevezve nemsokára leértünk Tivadarba, a víz majdnem a híd aljáig ért, a híres homokos strandból semmi nem látszott. Az üdülőtelep kihalt, itt-ott pakolásztak csak el télire. Kiemeltük a hajókat, kisvártatva megjött a tréler, és elvitte a hajókkal együtt a sofőröket is az autókért. Hamarosan robogtunk hazafelé, élményekkel gazdagon. A kedvezőtlen időjárás és az áradás ellenére is nagyon jól éreztük magunkat, csak az evezésből jutott egy kicsit kevés.

Hadd másoljam ide Mónika sorait:
„ Ha még tudnátok, hogy Kertész Isti milyen egy túrán, mint szervező, és mint jóbarát, akkor el sem férnénk, annyian lennénk. Csak gratulálni tudok a Tisza-túra megszervezéséért és hogy olyan csapatot hozott össze, hogy egy keresztény gyülekezet is összekaphatná magát. Annak ellenére, hogy minden este bőven volt mit innunk, soha senki még csak spicces sem volt. Mindenkit érdekelt a másik gondolata, és nem csak felületesen, hanem valóban képesek voltak figyelni egymásra. Nagy szó, higgyétek el, mert manapság ennél kisebb társaságot sem lehet úgy összehozni, hogy ne lenne súrlódás. Volt fantázia, hogy kellemesen töltsük a nem vízen töltött időt, na és amikor a vízen voltunk, volt nagy pancsi, és rendetlenkedés. Mint a kis malacok, úgy néztünk ki időnként.(Az egyik vékonykább, a másik dunduskább malacka volt.) Köszönjük mégegyszer Pistinek, és persze nem utolsósorban Zsoltnak ezt a felejthetetlen élményt.

Kertész Pisti

tisza_030.jpg
tisza_029.jpg
tisza_028.jpg
tisza_027.jpg
tisza_026.jpg
tisza_025.jpg
tisza_024.jpg
tisza_023.jpg
tisza_022.jpg
tisza_021.jpg
tisza_020.jpg
tisza_019.jpg
tisza_018.jpg
tisza_017.jpg
tisza_016.jpg
tisza_015.jpg
tisza_014.jpg
tisza_013.jpg
tisza_012.jpg
tisza_011.jpg
tisza_010.jpg
tisza_009.jpg
tisza_008.jpg
tisza_007.jpg
tisza_006.jpg
tisza_005.jpg
tisza_004.jpg
tisza_003.jpg
tisza_002.jpg
tisza_001.jpg
 

4. Naturista vízitúra
Meghívó

Mottó: Gyere velünk, ahogy megszülettél!

NATURISTA VÍZITÚRA PÜNKÖSDKOR A KÖRÖSÖKÖN

Kalandvágyóknak, természetbarátoknak, napimádóknak és társaságkedvelőknek
2005. május 14-16. között tartjuk a IV. naturista vízitúrát a NaVKE szervezésében
Az eddigi túráink (Felső-Tisza, Túr, Szamos) után most a Körösökre invitálunk Benneteket:  
„hiszen aki észreveszi az ártéri erdők színes pillangóit, fészkükre tartó madarait, illatos vadvirágait, annak az érett szederbogyók eszegetése közben az öreg kőriserdő rég elfelejtett meséket suttog mindenfelé ezen a tájon...”  

Tervezett útvonal: Körösladány - Szarvas
A túra teljes hossza: kb. 57 km, ebből 10 km a Sebes-Körösön, 40 km a „vadvízország”-ként is nevezett élő Hármas-Körösön (Körös-Maros Nemzeti Park) és 7 km a gyönyörűen kiépült Szarvasi -holtágban. A táv 3 nap alatt különösebb megterhelés nélkül teljesíthető, még az evezéssel most barátkozók számára is. Túra közben egy alkalommal kell átemelni, a Hármas-Körös és a Szarvasi-holtág találkozásánál (nem kell hosszú távon cipelni).
Találkozó: 13-án, pénteken este Körösladányban a hídnál, hogy reggel tudjuk kezdeni a túrát. Akinek belefér, én előtte javaslok egy délutáni barangolást Szarvason a csodálatos, Európa hírű arborétumban, illetve a városban. Az autókat este levisszük Kőrösladányból Szarvasra az érkezési helyre, és őrzött kempingben hagyjuk.
Szállás: az eddig is jól bevált vadkemping.
A túra végállomása: Szarvas, vízisporttelep, közel az arborétumhoz.
Kenubérlés: 3 és 4 személyes kenuk evezővel, mentőmellénnyel (kért darabszámban)
Várható résztvételi díj: 3.500 Ft / fő

Ha szívesen részt vennél, április 15-ig jelezd, hogy le tudjuk foglalni a szükséges számú kenut. (Egyelőre csak előzetes jelentkezéseket kérünk, ezt később módosíthatjátok, ha szükséges) Vízitúránkon nem a sportteljesítmény hajszolása elsődlegesen a cél, az evezés mellett sok napozás, fürdés, esténként bográcsozás és tábortűz színesíti a programot, emellett megnézzük a környék nevezetességeit is (utóbbiak természetesen ruhában történnek).

Jelentkezés:
navke@navke.hu e-mail címen, vagy a 06-20-313-9170-es telefonszámon.  

Ha előbb még egy kicsit tájékozódnál:
www.vizitura.lap.hu - Csipes Ferenc nagyon hasznos honlapján részletes túraleírás, térképek, városok bemutatása (Körös-Sárréti útikalauz)
www.c3.hu/~kvte/ksar/vt.htm
1/4 túra Sebes-Körös Körösladány - Hármas-Körös
1/5 túra Hármas-Körös Kettős- és Sebes-Körös összefolyása – Gyoma, illetve Gyoma – Szarvas