Hasonlóra terveztük, és hasonlóan nagy népszerűséget is kapott a naturisták körében mint az Ősnaturista Fórum
volt tavaly áprilisban, voltak ismét meghívott vendégeink, csak most a jövőről beszélgettünk.

- Mi a társas ruhátlanság tabuja? Honnan ered? Mi táplálja?
- Milyen a magyar társadalom különböző rétegeinek hozzáállása a ruhátlansághoz és a naturizmushoz?
- Mekkora az aktív és passzív szimpátia vagy ellenszenv? Mi a szerepe ebben a tapasztalatoknak és előítéleteknek?
- Van-e, illetve mekkora a látencia?
- Változna-e, és hogyan a textiles közvélemény attitűdje, ha nagyobb mértékben jelenne meg a naturizmus a közbeszédben, valamint (a lehetőségek bővülése révén) az egyén mindennapi életében is?
- A mai állapotokból kiindulva, különböző forgatókönyvek esetén mire lehet számítani a következő években?
Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ meghívott beszélgetőpartnerekkel: irodalomtörténésszel, naturista kempingek üzemeltetőivel, társadalmi szervezetek képviselőivel.

Helyszín: Budapest., Buda Business Center, II. ker., Kapás u. 11. Scania terem
Időpont: 2006. április 21. péntek, 18:15

Kicsit vegyes érzésekkel kerestem fel a fórum helyszínét. A naturizmus eddig nekem elválaszthatatlanul kapcsolódott a napfényhez és a vízhez, így talán megbocsátható, ha a BBC üvegpalotájában a portás kérdésére csak annyit tudtam válaszolni, hogy a fórumra jöttem. De amikor azonnal visszakérdezett, hogy a naturistára-e, akkor megnyugodva válaszoltam igennel, úgy látszik, mégiscsak jó helyen járok. Korán érkeztem, a jelenlévők nagy része a szűk maghoz tartozott, akit vagy Délegyházáról, vagy a listáról már ismertem. De természetesen Rózsát nem lehet megkerülni: mindenkit, aki csak belép a terembe, ismer, tudja, hogy kik azok, akik nem ismerik és bemutatja nekik: csak hódolattal lehet megemlékezni hangulatteremtő képességéről. Kihasználva az időt e kezdésig, segítettem Rózsának szórólapokat elhelyezni a még üres székekre. Ezek közül kettő különösképpen is megragadta a figyelmemet: az új szigetmonostori lehetőség és a Sziki professzionális módon elkészített szórólapja. A Natours kitett magáért: gyönyörű színes fotókon mutatja be a szegedi naturisták vidám és eseménydús életét – egy gondolat azonban nagyon bántott: vajon Dél1 mikor fog hasonló minőségű reklámanyagot készíteni magáról? A sorok lassan megteltek, bár nem vagyok jó a létszámbecslésben, de szerintem lehettünk vagy félszázan, érdekes módon javarészt férfiak, úgy látszik, az elméleti kérdések inkább minket izgatnak… Feltűnő volt még a kívülállók hiánya: legalábbis nekem úgy tűnt, hogy csak gyakorló naturisták jelentek meg. Rózsa említette, hogy hozzá érkezett olyan telefon, amiben afelől érdeklődtek, hogy itt a résztvevők ruhátlanok lesznek-e? Bár az elején, mielőtt a légkondicionálót bekapcsolták volna, bennem is felmerült ilyetén gondolat, de valahol jól jelzi a külvilág szemléletét, hogy a naturistákról csak a ruhátlanság jut eszükbe.

A naturista körökben forgóknak ismerősek voltak az Ádám moderálásával tartott fórum résztvevői: Ilo (gondolom őt legtöbben a listáról ismerik), Sándor János (Sziki), Balog Tibor (Naturisták Balatonberényi Baráti Köre Egyesület) s végül, de nem utolsó sorban, Magyar Csaba (MACS, szintén a listáról). Nekem nagyon hiányzott a kívülállók, a polgármesterek személyes megjelenése, a sajtó beígért képviselete.

Míg a korábbi fórum a dicső múltról szólt, addig ez a kérdéses jövőről. Miért van az, hogy nem csak a naturizmus, hanem a ruhátlanság hazai megítélése is évtizedes elmaradásban van a nyugattól? Miért természetes nyugaton, hogy valaki meztelenül ül be a szaunába, vagy ugyanolyan természetességgel beszél arról, hogy naturista, mintha csak azt vallaná be, hogy szabadidejében bélyegeket gyűjt?

A ruhátlanság társadalmi megítélése

MaCS egy meglepően aktuális írást olvasott fel Csécsy Imre Meztelenség és testkultusz c. írásából (1912, Nyugat): „Az önmagában való meztelenség, amit a francia nyelv a nu szóval fejez ki, lényegében nem erkölcstelen, mert eredetileg nem is volt nemi jellegű. A meztelenség nemi jellegét a nemi kultúra fejlesztette ki, még pedig épen a felöltöztetés által, a szeméremérzet megteremtésével. A felöltöztetés nem egyéb, mint a levetkőztetés lehetőségének kifejezése - a szeméremérzés a nemi vágy akkumulátora. A ruházkodásnak a testet védő tendenciája csak másodlagos, nem a test védelme teremtette meg a ruházkodást, hanem az áltata elpuhított test számára vált szükségletté az, ami eredetileg csak dísz volt és csupán a nemi kultúra gazdagítására szolgált. A mai öltözködés szintén fontosabbnak tartja a nemi jelleg kifejezését, mint a praktikus és higiénikus követelmények kielégítését. A nadrágszoknya célszerű, egészséges és esztétikus divatja nem azért nem terjedt el, mert ťerkölcstelenŤ, hanem éppen azért, mert nem erkölcstelen, azaz nem érvényesíti évszázadokon át beidegződött módon az alsótest női jellegét. Tehát nem az abszolút meztelenség, hanem a szeméremérzet alól feloldott, a ruhától megfosztott test, a deshabillé lehet csupán összefüggésben a szexualitással. A teljes egészében érvényesülő test szimmetriájával, a célszerűségnek megfelelően kialakult arányok biztosságával inkább megnyugtató hatású, de a decolletage már csak aszimmetriájával is ingerlő. A meztelen test a teljes kielégülés érzésbeli szimbóluma, a félig levetkőztetett test azonban lehetőségeket, sejtéseket, izgalmakat jelent.”
A teljes írás itt olvasható:

Ilo arról beszélt, hogy hogyan lehetséges, hogy ugyanaz a dolog, különböző emberekben zsigerileg ellentétes érzeteket kelt. Rámutatott egy érdekes tendenciára is: az egyén szokásait a társadalom egyre nagyobb mértékben ítéli meg és el, a XVII. századig egyre bővült a bűnök, azt követően pedig a betegségeknek minősített szokások listája, miközben egyre többet lehetett ezekről beszélni. Ezzel én is mélyen egyet tudtam érteni, hiszen sok olyan tájon, ahol száz-kétszáz éve még teljesen természetes volt a ruhátlan fürdőzés, ma már hatóságilag tiltott. Ilo az előadás többi részében kitért a meztelenség jelentésárnyalataira, arra, hogy a meztelenséghez való viszony függ a testhez valótól, s végül levonta azt a nem túl optimista következtetést, hogy a meztelenséggel szembeni magatartásformák megváltoztatása nem egyszerű folyamat. Példa erre az afgán nők helyzete, hiszen a csador nem csak korlátoz, hanem véd is – ebben a kérdésben élénk beszélgetés alakult ki. Vajon az, ahogyan az afgán nők ragaszkodnak az őket megalázó és börtönbe záró csadorhoz, nem ugyanabból táplálkozik-e, ahogyan a magyar társadalom ragaszkodik a fürdőruha viseléséhez? Ahogyan mi, európaiak erkölcsi fölényben érezzük magunkat az afgánokkal szemben, hiszen nem viselünk és nem is hordatunk másokkal csadort, nincs-e nálunk, naturistáknál az erkölcsi fölény a textilben fürdőzőkkel szemben? Nem az lenne a normális, hogy ne nekünk kelljen indokolni, hogy miért jó a ruhátlanság, hanem a többieknek, hogy miért kell az a pár tenyérnyi textil?

A ruhátlanság kapcsolódása az üzleti érdekekhez

Ádám beszámolt arról, hogy milyen nehézségekbe ütközik egy-egy uszodai naturista rendezvény megszervezése, hány helyen utasítják el a kezdeményezéseinket. Természetesen van pozitív példa is, mely megérdemli, hogy külön említsük: debreceni Aquaticum ezek közé tartozik. Sajnos az Aquaticum képviselői nem tudtak körünkben megjelenni, így Ádám és MACS az e-mail-ben felett kérdéseket és küldött válaszokat dramatizálva adták elő. A közönség soraiból érkező vélemény szerint az elfogadást segítheti a naturizmusban rejlő üzleti lehetőség, de bevallom, hogy én nem vagyok ennyire optimista ezen a téren: a tapasztalatok szerint a lakópark nagyobb üzleti hasznot hoz rövidtávon, mint az eredetileg a fogyasztói társadalomtól elváló naturista életmód.

A berényi polgármester válaszai hasonlóképpen e-mail-ben érkeztek. Berény mindenképpen pozitív példa arra, hogy a kezdeti idegenkedés után a falu lakói megismerkedve nemcsak elfogadták a naturista életmód lehetőségét, hanem büszkék is a területükön működő naturista intézményrendszerre. Érdekes és pozitív tapasztalat, hogy míg korábban a látogatók döntő többsége külföldi volt, ma a hazai látogatók aránya már 50%-ra emelkedett (miközben a határon túlról érkezők száma sem csökkent). Mind Berény, mind Debrecen esetében azonban megfigyelhető volt, hogy a minket befogadó közeg képviselői „csak” elfogadtak bennünket, de nem váltak aktív naturistává. Vajon örüljünk annak, hogy így is elfogadnak, vagy bánkódjunk azon, hogy nem tudtunk számukra vonzó és hiteles példát mutatni?

A következő beszámoló már mindannyiunk jó ismerősétől, Sándor Jánostól származott, aki beszámolt a Szikivel kapcsolatos történésekről. A fejlesztések fő akadálya korábban a hosszú távú szerződés és a biztosítékok hiánya volt, ami szerencsére mára már elhárult. Nem volt egyszerű folyamat: ha nem is lehet azt mondani, hogy az önkormányzatnál ellenségesen viszonyultak a naturizmushoz, de kezdetben az extremitás kategóriájába soroltak be minket. A beruházások (amikről hozzáteszem, a Natours honlapján szinte naprakészen tájékozódhatunk) generálják a vendégforgalom növekedését; ami 10-20 éve még romantikusnak és kielégítőnek tűnt, ma már kevés. Változnak az idők, változunk mi is, s jó vagy rossz (ezt már csak én teszem hozzá), de egyre igényesebbé válunk. Nagy kérdés, hogy egy naturista telepen mi az az elfogadható méret, amin belül még családias a légkör, s mikor kezd tömegturizmussá válni a vállalkozás. János hitet tett amellett, hogy a személyes kapcsolat nélkül elveszti a varázsát (ezt tanúsíthatom, hiszen engem is régi ismerősként üdvözölt, pedig személyesen alig találkoztunk).

Tibor a Naturisták Balatonberényi Baráti Köre Egyesület megalakulásáról és működéséről számolt be. 1999-ben 12 fővel indultak, jelenleg 300 családi tagságinál tartanak. Az egyesület célja a baráti együttléten túl, hogy a kempinget segítse olyan fejlesztésekben, amikre vállalkozói forrásból nem lenne pénz. A kemping üzemeltetői, bár ezt a baráti kör sem nem kérte, sem nem várta el, ezt különböző kedvezményekkel viszonozza. A baráti kör ma már nem csak a kempingben és a strandon működik, hanem a falu életében is részt vesz, s valószínűleg nem kis szerepe van abban, hogy a hazai látogatók száma ilyen örvendetesen emelkedett.

Nekem ennek alapján úgy tűnt, hogy a sikeres naturista fejlesztéseket ma hazánkban ez a két erőforrás segíti. A spontán, baráti szerveződések, akik a strandot vagy a kempinget nem üzletnek tekintik, ahol megvásárolják a naturizmust, mint szolgáltatást, hanem magukénak érzik a területet és saját erőből is megpróbálják építeni, szépíteni. A másik út, azoké a vállalkozóké, akik nem csak elfogadják, hanem szeretik és meg is élik a naturista életformát – erre jó példa a Sziki. Ha a tulajdonosi szerkezet ettől eltér, vagy nem alakul ki egy összetartó közösség, akkor az adott helyet a stagnálás vagy a megszűnés fenyegeti (sajnos erre is volt nem egy példa az elmúlt években).

Országos szövetség

Tibor beszámolt az országos szövetség megalakulásának történetéről is. Nekem nagyon érdekes volt, hiszen erről csak hivatalos beszámolókból értesülhettem, s az emberi oldalt csak most ismertem meg. Többen is kiemelték, hogy a szövetség növeli erkölcsi súlyunkat, sok helyen megkönnyíti az önkormányzatokkal történő kapcsolattartást, mivel másképpen tekintenek ránk, ha nem egy helyi kör tagjaiként, hanem egy országos szervezet képviselőiként ülünk le tárgyalni. Jelenleg a szövetségnek 3 szervezet az alapítótagja.

Fontos, hogy a közhatalom gyakorlói megértsék, hogy mi naturisták nem kérni akarunk, hanem adni, hiszen a naturizmus fejlesztésével a hazai idegenforgalom is fejlődhet. (Példaként felmerült a Széchenyi Terv fürdőfejlesztése: akkoriban is sokan kifogásolták, hogy minek a gyógyfürdőket fejleszteni, hiszen az aktuális látogatottsági adatok ezt nem indokolták, de a fejlesztéseknek köszönhetően a gyógyfürdővendégek száma megkétszereződött – nagy valószínűséggel a naturizmus fejlesztése is hasonló növekedést eredményezhetne. S ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy ennek mi, jelenlegi naturisták is csak örülhetnénk, hiszen a külföldi naturisták számának növekedése a hazai embereknek is vonzó példát jelenthetne.) Ehhez fontos lenne, hogy tudományos alapon kutassuk a többségi társadalom véleményét a naturizmusról.

A naturisták megítélése hazánkban, látencia

Élénk beszélgetés alakult ki arról, hogy hogyan ítél meg minket a társadalom többi része. Az egyik álláspont szerint a naturizmust a többségi társadalom mélyen ellenzi, azt egyértelműen a szexuális perverziók közé sorolja (felmerült ellenünk a pedofilia vádja is), míg mások arról számoltak be, hogy sokan rokonszenveznek velünk, csak különböző okokra hivatkozva nem próbálják ki (pl. botrányos helyzet, hogy a Fővárosban nincs naturista lehetőség, a legközelebbi legális hely a harminc kilométerre lévő Délegyháza). MACS kiemelte, hogy pl. az újságokban, ahol az újságíró tájékozódás után írja meg a cikkét, szinte mindig pozitívan írnak a naturizmusról (ellenben az is igaz, hogy ahol csak ürügyként beszélnek bulvár szinten a nudizmusról, ott elképesztő dolgokat vetnek papírra). Ehhez kapcsolódtam azzal, hogy amikor a NaVKE honlapon összeállítást készítettem a naturista témájú filmekről (ami persze nem nevezhető tudományos mélységű kutatásnak), arra jutottam, hogy a filmek többsége, bár pozitív hangon beszél rólunk, mégis kerüli az első személyű bemutatást, jobb esetben rokonszenves csudabogarakként jelenít meg minket. Szükség lenne olyan filmkészítőkre és újságírókra, akik nem csak ismerkednek velünk (megköszönve eddigi jóindulatukat), hanem élik is a mi életformánkat.

Nyugat-Európában a lakosság 5-15%-a gyakorló naturista, nálunk, jobb esetben is csak ennek töredékéről beszélhetünk. Felmerült a kérdés, hogy a magyar az átlagnál prűdebb-e? Az időjárási körülmények ezt nem indokolnák. A kérdésre nem egyszerű a válasz, hiszen annak ellenére, hogy kevesen vagyunk, mégis jól működő szervezeteink vannak.

A következő kérdés, hogy bár egységben az erő (lásd országos szövetség), de lehetünk-e akkora hatalom, mint az emberi butaság? Elérhetjük-e azt, amit a nők el tudtak érni a Rudassal? (Mint köztudomású a korábban csak férfiak által használt intézményt ma nők is látogathatják, s a kérdés arra is vonatkozott, hogy el tudnánk-e érni, hogy bizonyos intézményeket naturista módon is lehessen használni.) MACS ebben a kérdésben pesszimista volt: minket nem támogat a politikai korrektség, a naturisták nem számítanak kisebbségnek, így lehetőségeink is behatároltak.

A külső kapcsolatunkban hangsúlyozni kellene a naturizmusnak a környezetvédelemhez és a neveléshez való kapcsolódását is (ez utóbbit úgy tudnám lefordítani, hogy az a gyermek, aki naturista közegben nevelkedik természetesen módon viszonyul a testéhez és a többi emberrel szemben is elfogadóbb lesz). Tudatni kellene a társadalommal, hogy nem csudabogarak, hanem naturisták vagyunk.

Felmerült a kérdés, hogy a bennünk lévő félelmek, félénkségek nem erősítik-e a minket ért támadásokat? S erre nem született megnyugtató válasz.

Ilo rámutatott, hogy ma a társadalom egyértelmű kapcsolatot lát a meztelenség és a szexualitás között, nekünk viszont el kell fogadtatnunk, hogy nincs ilyen közvetlen és feltétlen kapcsolat a kettő között.

Magyarországon a naturizmus 23 éve van jelen szervezett formában – vajon kudarcként kell-e megélnünk, hogy nem sikerült elfogadtatnunk magunkat? Sikernek semmiképpen sem siker, de mindenképpen örülnünk kell annak, hogy az elmúlt években spontán módon több szervezet is született, ami a hazai naturizmus életerejét mutatja. Igaz, hogy régebben több helyen lehetett megélni a naturizmust, de akkor ezeknek a helyeknek nem volt gazdája, míg ma egyre többen gondozzák jó értelembe vett tulajdonosi szemlélettel az általuk használt helyszíneket. Ma a legnagyobb veszély ezeknek a helyeknek a megszűntetése, illetve átköltöztetése, de ez ellen az országos szövetség is bizonyos fokú védelmet jelenthet. Ma a hazai „naturista piac” még messze nem telített, ha új helyek nyílnának meg, azok még nem szívnák el egymás elől a keresletet, sőt, a kapcsolatuk erősítésével még a gravitációs erőtér is növekedne, létrejöhetne egy olyan naturista tér, ahol egy külföldi vendég úgy jöhetne Magyarországra, ismerhetné meg hazánkat, hogy minden este más naturista intézményben szállhatna meg. A naturizmus iránti szerelem örök, de nem kell félni attól sem, hogy az üzleti érdek is támogassa ezt az életformát.

- A mai fórum a jövőről szeretne szólni, ehhez azonban úgy gondoltuk, a jobb érthetőség kedvéért érdemes megvizsgálni, milyen is a közeg, amiben a naturizmus ma magyarországon létezik – nézzük meg, milyen magyarázatot lehet találni társadalmunk ruhátlansághoz való nagyon is komplex viszonyára. Nézzük meg, mi rejtőzhet a jelenség mélyén, és nézzük meg, mi a véleményük azoknak, akik konkrét tapasztalatokkal rendelkeznek a naturistákról, a naturizmusról.
Véleményünk szerint ennek tisztázása UTÁN tudhatunk érdemben szólni a magyarországi jövő lehetséges alakulásáról.

I. Blokk:
Elmélet. Foucault, Bourdieu, tapasztalatok ( Ilo, mint irodalomtörténész beszélt erről)

- Miért van akkor hát mégis, hogy az, ami a naturisták számára természetes, a nagy többség számára nem az, hanem pont az ellenkezője, a folytonos felöltözöttség állapota a magától értetődő?
A meztelenség értelemszerűen összefügg a testképpel, a testről való diszkurzussal, a testről való tudásunkkal is, amelyről már említettem, hogy időben változik, sőt különböző diszkurzusok párhuzamosan is jelen lehetnek (például a naturista és a meztelenséget elutasító diszkurzus). Ez a fajta tudás azonban nem egy külső, az egyén által könnyen változtatható tudás. Pierre Bourdieu antropológus „doxá”-nak nevezi az ilyen típusú tudást, amelyet az jellemez, hogy a szó legszorosabb értelmében „testet ölt”: felnövekedésünk során „szomatizálódik”, azaz beleivódik zsigereinkbe és „habitusunkkᔠválik. Emiatt igen nehéz változtatni „szokásainkon”. Bourdieu elsősorban a nemi „szerepeket” elemezte ilyen szempontból, rámutatva többek között a testtartás és a térhasználat sajátosságaira, de – hogy visszakanyarodjak a naturizmushoz – annak, aki „úgy” nőtt fel, a szégyen és egészen konkrétan a meztelenség szégyellése, illetve a meztelenség összekapcsolása a szexualitással is egy ilyen testivé vált tudás.
Mire is valók ezek a vizsgálatok és ezek az elméletek?
– Én például arra szoktam ezeket használni, hogy jobban értsem a világ (és benne saját magam) működését – és adott esetben a vitapartnereim „működését”.
Segíthetnek például megérteni, a naturizmus különböző formái miért váltanak ki egyesekből ilyen zsigeri ellenérzéseket – és itt nemcsak az indulatos reakciókra gondolok, hanem azokra is, akik egyszerűen nem érzik jól magukat attól a gondolattól, hogy egy strandon teljesen levetkőzzenek, de magyarázatot nem tudnak erre adni.
Szoktak például arra panaszkodni, hogy sok nő idegenkedik a naturizmustól. Az közismert, hogy számos nő nem elégedett testével, megjelenésével, és hogy ennek oka többek között a bennünket körülvevő képi világban keresendő, amely a nőket jellemző szépnek, fiatalnak és vonzónak jeleníti meg, és amely mérceként működik. Egy kicsit közelebbről nézve arról van szó, hogy kultúránkban a női meztelenség leginkább megvásárolható, átszexualizált és idealizált tárgyként (vagy durvábban fogalmazva: árucikként) jelenik meg.
Akinek ez vált habitusává, az nehezen fogja magát jól érezni naturista strandon/egyéb naturista rendezvényen, hiszen ehhez az kell, hogy az ember tökéletlenségét elfogadva úgy jelenhessen meg, hogy közben ne érezze magát átszexualizált „kirakatdarabnak”, ő viszont ebben a szituációban nem fogja tudni másképpen éreznie magát. – Ebből a szempontból egyébként a naturizmusnak a „családi naturizmusnak” nevezett műfaja fontos szerepet játszhatnak azoknak a nőknek a számára, akik lehetőséget keresnek arra, hogy a női meztelenség szexuális tárgy-jellegétől mentesen létezhessenek. Ebből a szempontból persze előnyben vannak a zártabb közösségek, amelyek ezt a védettséget könnyebben tudják szavatolni.

Amit elmondtam, persze nem jelent teljes körű tájékoztatást a hivatkozott kutatók eddigi életművéről – nem is ez a cél, és az olvasást nem tudom pótolni. Hanem „felhasználásra” és továbbgondolásra szeretném nektek ezeket a felvetéseket ajánlani.

II. Blokk:
A naturizmussal kapcsolatba került illetékesek tapasztalatai

- Rácz László (Debreceni Gyógyfürdő Kft.) MaCs felolvassa a válaszokat:
- Milyen viták, vélemények előzték meg a beleegyezést, mely szerint végül is kiadták nekünk az élményfürdőt?
- A vezetőség álláspontja találkozott az enyémmel, így nem kellett senkit meggyőznöm, hogy a rendezvény megrendezésre kerülhessen. Nem láttunk semmilyen olyan tényezőt, ami miatt a rendezvényt vissza kellett volna mondanunk.
- Mik voltak az álláspontok, érvek pro és kontra?
- Egyértelmű döntés volt, a szervezés volt egy kicsivel körülményesebb. (élményfürdő ablakainak elfedése, dolgozók beosztása.)
- Hogyan történt a döntés? Testületi vagy egyéni volt? Mi volt a döntő szempont?
- A javaslatomat Fazekas Lajos ügyvezető igazgató úr is támogatta, így született meg a végső döntés. Nem teszünk különbséget bérlő és bérlő között.
- Mely előfeltevéseket cáfolták és melyeket igazolták a tapasztalatok?
- Teljes mértékben azt kaptuk, amire számítottunk. Egy nagyon kultúráltan szórakozó társaságot ismertünk meg.
- Mi a benyomás rólunk általában és a többi bérlővel összehasonlítva?
- Számos rendezvény került már lebonyolításra az élményfürdőben, úgy gondoltuk, hogy egy naturista buli sem lógna ki a sorból. Utólag beigazolódott, hogy jól döntöttünk.
- Hallottatok-e negatív véleményt utólag?
- Őszintén megmondom: Nem!
- Származott-e bármilyen kis hátrányotok abból, hogy fogadtatok minket?
- Természetesen nem, bármiféle hasonló kezdeményezést szívesen támogatunk a jövőben is.
- Számíthatunk még rátok? :)
- Őszre már be is írtalak benneteket a rendezvényfüzetünkbe. :)
- Gondolkoztok-e bármilyen nyitáson a naturisták felé (bérbe adás, naturista napozó, stb.)
- A strandfürdő területén már évek óta üzemel naturista napozó, ezen kívül a Mediterrán Élményfürdő szauna centrumában naturista napok bevezetését tervezzük. :)

Gazda János (Polgármester) helyett Tibor:
Mit gondolnak ma a berényiek a naturizmusról? Különbözik ez az országos közvéleménytől? Miben? Változott-e a 20 évvel ezelőttihez képest és ha igen, le tudja-e írni ezt a folyamatot? Eltűnt a megrökönyödés? Milyen szerepet játszik a falu életében a naturista kemping? Látja Berény modellszerűségét?
- Nyugodtan mondhatom, hogy ma Balatonberény lakossága teljes mértékben elfogadja és pozitívan vélekedik a naturizmusról. Ez vonatkozik a községben üdülőingatlannal rendelkező tulajdonosokra is. A balatonberényiek ma már másként látják ezt a kérdést, mint az ország azon lakossága, ahol nincs ilyen létesítmény és valójában el sem tudják képzelni, hogy milyen is ez az életmód.
Kezdetben amikor 1987-ben létesült a Naturista Strand, Balatonberényben is sok ellenzője akadt melynek élén a helyi plébános állt. Ez abból adódott, hogy az emberek számára teljesen ismeretlen volt a naturizmus és olyen téves elképzelések éltek, hogy itt majd az utcán és az üzletekben ruha nélkül fognak járkálni a naturista vendégek és ez az ő erkölcsükkel abszolút ellentétes.
A Községi Közös Tanács akkori titkára azonban hitt abban, hogy ez a település fejlődését és fellendülését hozhatja, kitartott a megvalósítás mellett, és igaza lett.
Aztán az emberek viszonylag hamar rájöttek, hogy nem kell tartani a natúrizmustól, így a kemping 1991-es megnyitása ellen már nem volt tiltakozás. Ma már senki nem ráncolja a homlokát ha a Naturista Strand felől kérdezik, sőt büszkék is vagyunk rá, hogy nálunk ilyen is van és hogy sokan erről ismerik községünket.
A Naturista Strand és Kemping nyugodtan mondhatom, hogy hírnevet szerzett Balatonberénynek és ami ennél is fontosabb jelentős bevételi forrást. Az idegenforgalom jelenleg csökkenő tendenciát mutat, de a Kemping esetében ez nem olyan mértékű, mint másutt.
Talán nem véletlen, hogy a Kempinget szerető vendégek megalakították a Naturisták Berényi Baráti Köre Egyesületet. Úgy érzem, hogy az Egyesület és az Önkormányzat között olyan partneri kapcsolat alakult ki, ami példa lehet az ország valamennyi naturista egyesülete számára. Az együttműködésnek több kézzel fogható eredménye van és remélem ez a jövőben is így marad.

Takácsné Vörös Anikó (kempingvezető) helyett Ilo:
- Hányan fordulnak meg egy szezonban a strandon és hányan a kempingben? Mit tudni a vendégekről? /külföld-belföld, változás? Gyengültek? Erősödtek? Városiak-falusiak szerint, jövedelemszint szerint?
- A balatonberényi Naturista Strand és Kemping befogadó képessége 600-600 fő. A strandon átlagosan 200-250 fő, hétvégeken 300-350 fő, míg július-augusztus hónapban 400 fő tartózkodik naponta. A camping esetében a vendégforgalmi statisztikánk szerint tartósan 250-300 fő, július-augusztus hónapban 350-400 fő tartózkodik. A vendégek aránya a következő: elő- és utószezonban 70 % külföldi, 30% magyar, főszezonban 50-50%-os az arány. A 90-es években a külföldi vendégek tették ki a vendégszám 80%-át, ez mára már fele-fele arányú. Vendégeink nagy része városi, de a hazai közönség részéről egyre nagyobb az érdeklődés a kisebb települések lakosaitól. A paletta sokszínű, minden társadalmi réteg megfordul nálunk és talál a pénztárcájának megfelelő szolgáltatást.
- Tud-e valamit leszűrni a tapasztalat útján, hogy a magyarok körében mekkora a vonzáskörzet? Felmérés nélkül nehéz erről bármit is mondani, de érzékelnek olyat, hogy a környező településeken nagyobb az aktív (gyakorló) ill. a passzív szimpatizánsok aránya?
- Kempingünket az ország minden tájáról felkeresik. A távolság nem mérvadó még a napi vendégek esetén sem. Ha a nap süt, élvezik, amíg lehet. A település lakosai közül néhányan nagyon ellenezték a strand és kemping megnyitását 1986-ban, mára már a falu együtt él ezzel és tudomásul vette, hogy az Önkormányzat legfőbb bevételi forrása ez.
- Összehasonlítva más kempingekkel, strandokkal, vannak-e különbségek?
- Összehasonlítva létesítményünket más textiles kempingekkel, azt gondolom, hogy a terület nagysága (5,5 ha), a sok zöld, az ápolt, gondozott terület, a családias légkör miatt szeretnek ide járni a vendégek.
- Ön naturista? Ha igen, az volt-e, mielőtt elvállalta a kempingvezetést? Változott-e a véleménye a naturistákról, a naturizmusról? Ha igen, hogyan?
- Én személy szerint nem vallom magam naturistának, korábban nem volt kapcsolatom a naturizmussal, de soha nem voltak előítéleteim. 2003-ban a Naturisták Berényi Baráti Köre meghívására 3 napot töltöttem Egerszalókon, ahol én is kipróbálhattam a meztelen füdőzés örömeit. Gátlásaim nem voltak, és ha időm engedi, most is elmegyek a vendégeimmel egy kis fürdőzésre vagy napozásra. Ők ezt rendszerint igénylik is, ilyenkor megvitatjuk a problémákat, teendőket, javaslataikat meghallgatom, amelyeket aztán a Képviselő-testület elé terjesztek. Mivel előtte nem volt kapcsolatom a naturizmussal, így véleményem nem is lehetett róla, de munkám során kellemes benyomást hagyott bennem az emberek kedvessége, közvetlensége, természet szeretete. Nem véletlen, hogy 2004-ben szakdolgozatom témája a naturizmus lett, melyhez komoly kutatómunkát végeztem. Ebben önálló fejezetet kapott a balatonberényi strand és kemping is. Munkámat dícséret jutalmazta, hiszen a Veszprémi Egyetemen eddig még senki nem írt szakdolgozatot a témában. Sajnálatosnak tartom, hogy a naturizmusról még mindig megoszlanak a vélemények, az emberekben ellenérzést vált ki, de ez a tudatlanságukból fakad. Annak azonban örülök, hogy a hazai naturisták száma évről évre nő. A mi célunk az, hogy a jövőben megcélozzuk a családosokat, ennek érdekében teszünk lépéseket, hiszen a jövő a gyerekeké.

III. Blokk: a jövő.

Balog Tibor (NBBKE elnök):
- Mi az NBBKE? Mikor alakult? Milyen céllal? - Augusztusban megkerestél más egyesületeket, mely megkeresésnek már kézzelfogható eredménye is van. Mivel kerested meg őket és mi ez az eredmény? - Mit szeretnétek elérni? - Mit jelentene egy szövetség? Mi lenne a feladata? - Tényleg jelentős a látencia? Miből következtetsz erre? (…)

Dr. Sándor János (Sziki):
- Mi változhat? Hogyan? Merre? - Ténylegesen egy valós piaci rés van itt? - Mi lenne optimális esetben a teendő, és mit lehet tenni a valóságban? - Mit venne észre, mit érezne ebből az egyes ember? Mit a naturista és mit a nem naturista? (…)

Dr. Magyar Csaba - Miben látod egy országos natursta szövetség előnyeit, és szükségességét?

A Fórum forgatókönyvének teljes szövege

Tömörítve letölthető 1